AHOGY TETSZIK (AS YOU LIKE IT)
Fabiny Tibor: “Enemy Brothers Reconciled: Shakespeare’s As You Like It”
in: Szlukovényi, Katalin; Gyuris, Kata; Kállay, G Katalin; Sántháné, Gedeon Mária (szerk.) „Úgyse hiába”: Emlékezések és tanulmányok a műhelyalapító Géher István tiszteletére
Budapest, 2013, 288-298.
Najbauer Noémi: “‘Let the Children Come to Me’: A Study of the Childish and the Childlike in King Lear and As You Like It.”
in: Proceedings of the HUSSE 8 Conference
Szeged, 2007, 1-9.
Szele Bálint: „’A legigazabb poézis a legvadabb színlelés’: az Ahogy tetszik fordítása”
in: Szele Bálint: Szabó Lőrinc Shakespeare-drámafordításai
Budapest, 2012, 43-62.
A KÉT VERONAI NEMES (THE TWO GENTLEMEN OF VERONA)
Schandl Veronika: ”Bear Us Like the Time: Time and Genre in Shakespeare-Fletcher: The Two Noble Kinsmen”
in: Fabiny, Tibor (szerk.) “What, Then, Is Time?” : Responses in English and American Literature
Piliscsaba, 2001, 125-131.
LÓVÁTETT LOVAGOK (LOVE’S LABOUR’S LOST)
Fabiny Tibor: „Számszimbolika a Lóvátett lovagokban?”
Új Magyar Shakespeare Tár 1, 1988, 85–100.
A MAKRANCOS HÖLGY( THE TAMING OF THE SHREW)
Kállay Géza: ”’And now, Petruchio, speak’: Scenes of Instruction in The Taming of the Shrew”
in: Ruttkay, Veronika; Gárdos, Bálint; Timár, Andrea (szerk.) Ritka művészet: írások Péter Ágnes tiszteletére [Rare device: writings in honour of Ágnes Péter]
Budapest, 2011, 387-404.
Kállay Géza: „’… és most, Petruchio, beszélj’: Shakespeare: A makrancos hölgy”
Liget: Irodalmi és Ökológiai Folyóirat 24: 9, 2011, 48-69.
Zámbóné Kocic Larisa: „Educated Shrews: Shakespeare, Women’s Education and Its Backlash” in Paola Spinozzi és Richard Chapman (szerk.) Shakespeare’s World and Present Challenges, Vol. 2. Porto, 2019.
https://halshs.archives-ouvertes.fr/halshs-02269001
Márkus Zoltán: “Whose ‘Triumph’? The Taming of the Shrew in Berlin during World War II.”
In: Ros King és Paul J. C. M. Franssen (szerk.) Shakespeare and War
Basingstoke, 2008, 197-212.
Pikli Natália: „Feleselő szavak és asszonyok: a shrew az angol és magyar kulturális emlékezetben”
in: Gárdos, Bálint; Péter, Ágnes; Ruttkay, Veronika; Timár, Andrea; Vince, Máté (szerk.) Idegen Költők – Örök Barátaink: Világirodalom a magyar kulturális emlékezetben
Budapest, 2010, 11-28.
Pikli Natália: ”Across cultures: Shakespeare and the carnivalesque shrew”
European Journal of English Studies 14: 3, 2010, 235-248.
A VELENCEI KALMÁR (THE MERCHANT OF VENICE)
Fabiny Tibor: „Az élet és a halál kötéltánca A velencei kalmárban”
in: Almási, Zsolt; Fabiny, Tibor; Pikli, Natália (szerk.) Élet és halál Shakespeare életművében: 400 éves jubileum
Budapest, 2017, 109-126.
Kállay Géza: ”The casket, the ring, and the bond: Semantic strategies in Shakespeare’s The Merchant of Venice”
Hungarian Journal of English and American Studies 11: 1, 2005, 175-188.
Kállay Géza: „A ládika, a gyűrű és a zálog: a jelentés értelmei Shakespeare Velencei kalmárjában”
Liget: Irodalmi és Ökológiai Folyóirat 12: 7, 1999, 59-78.
Márkus Zoltán: “Der Merchant von Velence: The Merchant of Venice in London, Berlin, and Budapest during World War II.”
in: Dirk Delabastita, Jozef De Vos, és Paul Franssen (szerk.) Shakespeare and European Politics
Newark, University of Delaware Press, 2008, 143-157.
Pikli Natália: „Szerelem hitelbe, kamatra és kötvényre: A velencei kalmár és a kora újkori angol uzsoraügyletek”
in: Szlukovényi, Katalin; Gyuris, Kata; Kállay, G Katalin; Sántháné, Gedeon Mária (szerk.) „Úgyse hiába”: Emlékezések és tanulmányok a műhelyalapító Géher István tiszteletére
Budapest, 2013, 270-287.
[A windsori víg nők (The Merry Wives of Windsor) ]
[Minden jó, ha vége jó (All’s Well That Ends Well) ]
SOK HŰHÓ SEMMIÉRT (MUCH ADO ABOUT NOTHING)
Almási Zsolt: „Élet az élet előtt: Szellem a Sok hűhó semmiértben”
in: Almási, Zsolt; Fabiny, Tibor; Pikli, Natália (szerk.) Élet és halál Shakespeare életművében: 400 éves jubileum
Budapest, 2017, 127-141.
Kállay Géza: ”’It is not so, nor ’twas not so’: Funny Words and the Role-Playing of Double-Tongues in Much Ado About Nothing”
The AnaChronisT, 2003, 29-45.
Pikli Natália: „Romantikus komédia és szemtelen szexualitás: Máb királynő, Szentivánéji álom és Sok hűhó semmiért”
Bárka: Irodalmi, művészeti és társadalomtudományi folyóirat 27: 6, 2019,62-67.
Reuss Gabriella: ”Adaptation from Screen to Stage?: Branagh’s Olive Groves, Puskás’s Orangery and Shakespearean Rhizomatics”
Shakespeare en devenir 13, 2018
(online publikáció: https://shakespeare.edel.univ-poitiers.fr/index.php?id=1500 )
SZEGET SZEGGEL (MEASURE FOR MEASURE)
Cseicsner Otília: „A néző az előadásrekonstrukcióban. Karin Beier Szeget szeggel-rendezése a Burgszínházban.”
in: Burkus Boglárka, Tinkó Máté (szerk.) Színház és Néző. Tanulmánykötet
Budapest, 2019.
Fabiny Tibor: „A Szeget szeggel és a keresztény értelmezések”
in: Bazsányi Sándor (szerk.) Útjaidon. Ünnepi kötet Jelenits István 70. születésnapjára
Budapest, 2002, 353–355.
Schandl Veronika: ”Two Productions of Measure for Measure in Late Socialist Hungary: Silence, ‘Doublespeak’ and ‘Reading Between the Lines”
Shakespeare Jahrbuch 144, 2008, 102-115.
Schandl Veronika: „A ’bécsi bácsi’ a legvidámabb barakkban: A Szeget szeggel Magyarországon 1964-1985”
in: Kiss, Attila; Géher, István (szerk.) Az értelmezés rejtett terei: Shakespeare-tanulmányok
Budapest, 2003, 43-55.
Vince Máté: ”’Tongue far from heart’: Disguises, Lies and Casuistry in
Measure for Measure”
in: Emma Mason (szerk.) Reading the Abrahamic Faiths: Rethinking Religion and Literature
London, New York, 2015, 143–156.
SZENTIVÁNÉJI ÁLOM (A MIDSUMMER NIGHT’S DREAM)
Földváry Kinga: ”Trendy or topical? Sexual politics and panopticism in the 2016 BBC Midsummer Night’s Dream”
Cahiers Élisabéthains 99 (2019), 1, 137-146.
Kiss Zsuzsánna: „Víg és szomorú: ellentétek és átlényegülések játéka a Szentivánéji álomban”
in: Cs. Jónás Erzsébet; Pethő, József (szerk.) A játék: bölcsészettudományi és művészeti tanulmányok
Nyíregyháza, 2013, 59-68.
Kiss Zsuzsánna: ”’How can Sommer stay when Sunne departs?’: Shakespeare’s A Midsummer Night’s Dream and Purcell’s autograph abandoned and restored in The Fairy Queen”
in: HUSSE 11: 11th Conference of the Hungarian Society for the Study of English, 24-26 January 2013
Budapest, 2013, 224-243.
Kiss Zsuzsánna: „Az elme álma: Shakespeare: Szentivánéji álmának nagyváradi előadásáról”
A hét (Bukarest/Marosvásárhely), 1987. február 12, 7. l.
Matuska Ágnes és Karen Kettnich: „Puck’s Broom and the Ontology of Play”
The AnaChronisT 18: 2, 2018, 275-290.
Minier Márta: „Szentivánéji álmok a magyar Shakespeare-kánon útvesztőjében”
Átváltozások 2000/4, 147-156.
Paraizs Júlia: „Arany János és a színház: A Szentivánéji álom-fordítás és a színház kapcsolata”
in: Korompay, H János (szerk.) „Óhajtom a classicus írók tanulmányát” : Arany János és az európai irodalom
Budapest, MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont, 2017, 97-132.
Paraizs Júlia: „A Szentivánéji álom-fordítás többnyelvű kritikai kiadásáról”
in: Gábori, Kovács József; Major, Ágnes (szerk.) „…és palota épül a puszta beszédből” : Akadémiai tudományos ülésszakok a 200 éves Arany Jánosról.
Budapest, 2017, 135-144.
Paraizs Júlia: ”Shakespearean Rhapsody: A Midsummer Night’s Dream at the National Theatre in Budapest (1864)”
In: Andrew, Dickson; Susan, Brock; Sylvia, Morris; John, Cunningham; Alan, Young; Marie-Clémence, Régnier; Tom, Nolan; Christa, Jansohn; Frank, Günther; Dieter, Mehl; Paraizs, Júlia; Alexander, Shurbanov; Katherine, Scheil; Ann, Jennalie Cook; Paul, Edmondson; Paul, Prescott; Alfredo, Michel Modenessi; Mark, Houlahan; Mami, Adachi; Cong, Cong – Christa, Jansohn; Dieter, Mehl (szerk.) Shakespeare Jubilees : 1769-2014.
London, Wien, Berlin, Hamburg, Münster, 2015, 231-256.
Pikli Natália: „Misztérium szamárháton. A szamár ikonográfiája és értelmezési lehetőségei Shakespeare műveiben”
in: Kiss, Attila; Szőnyi, György Endre (szerk.) Szó és kép : a művészi kifejezés szemiotikája és ikonográfiája: tanulmányok
Szeged, 2003, 247-257.
Pikli Natália: „Shakespeare, karnevál, rituálé: a vágy hármasoltára (Romeo és Júlia, Szentivánéji álom, Othello)”
Filológiai Közlöny 53:3-4, 2007 179-189.
Nádasdy Ádám: „‘Tényleg, egy kis takarmány!’: új Szentivánéji álom-fordítás”
in: 2000: Irodalmi és Társadalmi Havi Lap 6:8, 1994, 35-42., 8.
TÉVEDÉSEK VÍGJÁTÉKA (COMEDY OF ERRORS)
Kállay Géza: ”’As If Time Were in Debt’: Time and Identity In Shakespeare’s The Comedy of Errors”
in: Szaffkó, Péter; Béla, Hollósy; Alistair, Wood (szerk.) HUSSE papers 1993: proceedings of the first conference of the Hungarian Society for the Study of English
Debrecen, 1995, 119-128.
VÍZKERESZT, VAGY AMIT AKARTOK (TWELFTH NIGHT OR WHAT YOU WILL)
Kiss Zsuzsánna: ”Metaphors and Insight in Shakespearean Drama: Twelfth Night, or What You Will”
in: Stephanides, Éva (szerk.) New directions in English and American Studies
Székesfehérvár, Kodolányi János Főiskola (KJF), 2005, 35-50.
Kiss Zsuzsánna: ”Shall We Strive to Be Pleased with Transcending the Persistent?: Shakespeare’s Twelfth Night”
The AnaChronisT 1, 1996, 124-133.
Kabdebó L., Szele B., Bíró É.: William Shakespeare: Vízkereszt, vagy: amit akartok (Szabó Lőrinc fordításának kritikai kiadása?)
Debrecen, Csokonai Kiadó, 2004
Szele Bálint: „’Mesterség ez is’: a Vízkereszt, vagy: amit akartok fordítása”
in: Szele Bálint: Szabó Lőrinc Shakespeare-drámafordításai
Budapest, 2012, 100-121.
Szele Bálint: „A Vízkereszt magyar fordításainak összehasonlító elemzése”
Modern Filológiai Közlemények 5 : 2 , 2003, 42-62.