KOMÉDIÁKRÓL ÁLTALÁBAN

Matuska, Ágnes (ford.) Cartwright, Kent: I. A. Richards, Ariosto, Shakespeare és a komikus attitűd

APERTÚRA 20 : 1, 2024, 22-37.

AHOGY TETSZIK (AS YOU LIKE IT)

Fabiny Tibor: “Enemy Brothers Reconciled: Shakespeare’s As You Like It”

in: Szlukovényi, Katalin; Gyuris, Kata; Kállay, G Katalin; Sántháné, Gedeon Mária (szerk.) „Úgyse hiába”: Emlékezések és tanulmányok a műhelyalapító Géher István tiszteletére

Budapest, 2013, 288-298.

Matus-Kassai Gyöngyi: Conversion in Shakespearean Drama and in Early Modern Religious Discourse

PhD disszertáció. ELTE, Budapest, 2025

Matus-Kassai Gyöngyi: “Since My Conversion So Sweetly Tastes”: Conversion in As You Like It

in: Gálla, Edit; Péri-Nagy, Zsuzsanna; Adorján, Mária (szerk.) Myth, Image, Narrative: Critical Studies

Budapest, 2024,13-28.

Matus-Kassai Gyöngyi:„Rosalind and Celia: Biblical and Renaissance Ideals of Friendship in Shakespeare’s As You Like It”

ANACHRONIST: 19, 2019, 47-66.

Najbauer Noémi: “‘Let the Children Come to Me’: A Study of the Childish and the Childlike in King Lear and As You Like It.”

in: Proceedings of the HUSSE 8 Conference

Szeged, 2007, 1-9.

Nádasdy Ádám fordítása. Ahogy tetszik

in Shakespeare drámák II., Budapest, 2008

Szele Bálint: „’A legigazabb poézis a legvadabb színlelés’: az Ahogy tetszik fordítása”

in: Szele Bálint: Szabó Lőrinc Shakespeare-drámafordításai

Budapest, 2012, 43-62.

A KÉT VERONAI NEMES (THE TWO GENTLEMEN OF VERONA)

Schandl Veronika: ”Bear Us Like the Time: Time and Genre in Shakespeare-Fletcher: The Two Noble Kinsmen”

in: Fabiny, Tibor (szerk.) “What, Then, Is Time?” : Responses in English and American Literature

Piliscsaba, 2001, 125-131.

LÓVÁTETT LOVAGOK (LOVE’S LABOUR’S LOST)

Fabiny Tibor: „Számszimbolika a Lóvátett lovagokban?”

Új Magyar Shakespeare Tár 1, 1988, 85–100.

A MAKRANCOS HÖLGY( THE TAMING OF THE SHREW)

Földváry Kinga: A makrancos hölgy (The Taming of the Shrew, film, dir. Emil Martonffy, Hungary, 1943)

in: Alexa, Alice Joubin (szerk.) The Palgrave Encyclopedia of Global Shakespeare

London, 2020, Chapter 102-1, 1-4.

Földváry Kinga: Makacs Kata (Stubborn Kate, Taming of the Shrew, film, dir. Viktor Bánky, Hungary, 1943)

London, 2020, Chapter 103-2, 1-4.

Földváry Kinga: ”’Brush up your Shakespeare’: Genre-Shift from Shakespeare to the Screen”

in: Sarah, Annes Brown; Robert, I. Lublin; Lynsey, McCulloch (szerk.) Reinventing the Renaissance: Shakespeare and his Contemporaries in Adaptation and Performance

Houndmills in Basingstoke, 2013, 47-62.

Földváry Kinga: ”’Brush up your Shakespeare’: Shakespeare-adaptációk műfaja négy Makrancos hölgy tükrében”

Apertúra: Filmelméleti és Filmtörténeti Online Szakfolyóirat 2: 4, 2007. (online publikáció: http://apertura.hu/2007/nyar/foldvary )

Kállay Géza: ”’And now, Petruchio, speak’: Scenes of Instruction in The Taming of the Shrew”

in: Ruttkay, Veronika; Gárdos, Bálint; Timár, Andrea (szerk.) Ritka művészet: írások Péter Ágnes tiszteletére [Rare device: writings in honour of Ágnes Péter]

Budapest, 2011, 387-404.

Kállay Géza: „’… és most, Petruchio, beszélj’: Shakespeare: A makrancos hölgy”

Liget: Irodalmi és Ökológiai Folyóirat 24: 9, 2011, 48-69.

Matuska Ágnes: Vágyunk varázslatos tárgya. Kenneth Branagh: Lóvátett lovagok – komédia a musicalszínpadon

APERTÚRA 17 : 2, 2022

Márkus Zoltán: “Whose ‘Triumph’? The Taming of the Shrew in Berlin during World War II.”

In: Ros King és Paul J. C. M. Franssen (szerk.) Shakespeare and War

Basingstoke, 2008, 197-212.

Nádasdy Ádám fordítása. A makrancos hölgy

in: Shakespeare drámák I. Budapest, 2001 és 2007

Pikli Natália: „Feleselő szavak és asszonyok: a shrew az angol és magyar kulturális emlékezetben”

in: Gárdos, Bálint; Péter, Ágnes; Ruttkay, Veronika; Timár, Andrea; Vince, Máté (szerk.) Idegen Költők – Örök Barátaink: Világirodalom a magyar kulturális emlékezetben

Budapest, 2010, 11-28.

Pikli Natália: ”Across cultures: Shakespeare and the carnivalesque shrew”

European Journal of English Studies 14: 3, 2010, 235-248.

Reuss Gabriella: In search of the ‘real Shakespeare’: Sándor Hevesi’s Taming of the Shrew in 1923, Budapest

THEATRALIA 26 : 1, 2023, 55-81.

Szele, Bálint és Iris Klosi: „Adapting Shakespeare: Tirana University English Language Students Bridging Classic Themes with Contemporary Perspectives in The Taming of the Shrew and 10 Things I Hate About You”

Freeside Europe Online Academic Journal: 2024, 1-14.

Zámbóné Kocic Larisa: „Educated Shrews: Shakespeare, Women’s Education and Its Backlash”

in Paola Spinozzi és Richard Chapman (szerk.) Shakespeare’s World and Present Challenges, Vol. 2. Porto, 2019.

https://halshs.archives-ouvertes.fr/halshs-02269001

A VELENCEI KALMÁR (THE MERCHANT OF VENICE)

Dávidházi Péter: „Coda: Staging Shakespeare’s Others and their Biblical archetype”
in: Boika, Sokolova; Janice, Valls-Russell (szerk.) Shakespeare’s Others in 21st-century European Performance : The Merchant of Venice and Othello

London, 2021, 269-279.

Nádasdy Ádám fordítása. A velencei kalmár

in: Shakespeare drámák III. Budapest, 2018

Pethő Nóra: „Emblematic Representations of Irrational Judgment in Shakespeare’s Merchant of Venice, King Lear and Macbeth”

In: Dósa, Attila; Magnuczné Godó, Ágnes; Schaffer, Anett; Nagano Lee, Robin (szerk.) Space, Identity and Discourse in Anglophone Studies : Crossing Boundaries

Newcastle upon Tyne, 2024, 66-80.

Pethő Nóra: A jogi szaknyelv mint a kulturális transzfer eszköze: a bond kifejezés magyar fordítása A velencei kalmárban

In: Kovács, Janka; Móré, Tünde; Rédey-Keresztény, János; Rédey-Keresztény, Júlia; Virág, Csilla; Vrabély, Márk (szerk.) Közvetítők és közvetítés: Kulturális transzfer a hosszú reformáció kontextusában

Budapest, 2021,155-177.

Pethő Nóra: „Mérd föl, hogy mennyi hitelt kaphatok” – a jog hitelessége A velencei kalmárban

In: Fekete, Balázs; Molnár, András (szerk.) Iustitia emlékezik : Tanulmányok a „jog és irodalom” köréből

Budapest, 2020 229-245.

Pethő Nóra: The Merchant of Venice from a Legal Point of View

Szakdolgozat. Budapest, ELTE, 2018

Pikli Natália: Staging The Merchant of Venice in Hungary: Politics, prejudice and languages of hatred

in: Boika, Sokolova; Janice, Valls-Russell (szerk.) Shakespeare’s Others in 21st-century European Performance : The Merchant of Venice and Othello

London, 2021, 152-170.

Pikli Natália: A velencei kalmár és az Erzsébet-kori romantikus komédia

in: Kiss, Attila; Szőnyi, György Endre (szerk.) Az angol irodalom története 2. A kora újkor irodalma az 1480-as évektől az 1640-es évekig

Budapest, 2020, 351-360.

Pikli Natália: Shakespeare-i kockajáték talált terekkel: A velencei kalmár a Színművészetin

PRAE: IRODALMI FOLYÓIRAT 2018 : 09.25.

Fabiny Tibor: Mercy and Justice in the Merchant and Milton

in: Paul, Arblaster; Ingrid, Bertrand Véronique Bragard Dirk Delabastita; Véronique, Bragard Dirk Delabastita; Dirk, Delabastita (szerk.) Sparks And Lustrous Words: Literary Walks, Cultural Pilgrimages – Essays in Honour of Guido Latré

Louvain, 2019, 115-126.

Fabiny Tibor: „Az élet és a halál kötéltánca A velencei kalmárban”

in: Almási, Zsolt; Fabiny, Tibor; Pikli, Natália (szerk.) Élet és halál Shakespeare életművében: 400 éves jubileum

Budapest, 2017, 109-126.

Kállay Géza: ”The casket, the ring, and the bond: Semantic strategies in Shakespeare’s The Merchant of Venice”

Hungarian Journal of English and American Studies 11: 1, 2005, 175-188.

Kállay Géza: „A ládika, a gyűrű és a zálog: a jelentés értelmei Shakespeare Velencei kalmárjában”

Liget: Irodalmi és Ökológiai Folyóirat 12: 7, 1999, 59-78.

Matuska, Ágnes: Acknowledging Shakespeare’s Others as Ours

HUNGARIAN JOURNAL OF ENGLISH AND AMERICAN STUDIES 30 : 1, 2024, 255-258.

Márkus Zoltán: “Der Merchant von Velence: The Merchant of Venice in London, Berlin, and Budapest during World War II.”

in: Dirk Delabastita, Jozef De Vos, és Paul Franssen (szerk.) Shakespeare and European Politics

Newark, University of Delaware Press, 2008, 143-157.

Pikli Natália: „Szerelem hitelbe, kamatra és kötvényre: A velencei kalmár és a kora újkori angol uzsoraügyletek”

in: Szlukovényi, Katalin; Gyuris, Kata; Kállay, G Katalin; Sántháné, Gedeon Mária (szerk.) „Úgyse hiába”: Emlékezések és tanulmányok a műhelyalapító Géher István tiszteletére

Budapest, 2013, 270-287.

[A windsori víg nők (The Merry Wives of Windsor) ]

[Minden jó, ha vége jó (All’s Well That Ends Well) ]

SOK HŰHÓ SEMMIÉRT (MUCH ADO ABOUT NOTHING)

Almási Zsolt: „Élet az élet előtt: Szellem a Sok hűhó semmiértben”

in: Almási, Zsolt; Fabiny, Tibor; Pikli, Natália (szerk.) Élet és halál Shakespeare életművében: 400 éves jubileum

Budapest, 2017, 127-141.

Földváry Kinga: ”Much Ado about Something? Shakespeare for the New Millennium”

in: Földváry, Kinga; Almási, Zsolt; Schandl, Veronika (szerk.) HUSSE10-LitCult: Proceedings of the HUSSE10 Conference: Literature & Culture volume

Debrecen, 2011, 296-301.

Kállay Géza: ”’It is not so, nor ’twas not so’: Funny Words and the Role-Playing of Double-Tongues in Much Ado About Nothing”

The AnaChronisT, 2003, 29-45.

Pikli Natália: „Romantikus komédia és szemtelen szexualitás: Máb királynő, Szentivánéji álom és Sok hűhó semmiért”

Bárka: Irodalmi, művészeti és társadalomtudományi folyóirat 27: 6, 2019,62-67.

Reuss Gabriella: ”Adaptation from Screen to Stage?: Branagh’s Olive Groves, Puskás’s Orangery and Shakespearean Rhizomatics”

Shakespeare en devenir 13, 2018

(online publikáció: https://shakespeare.edel.univ-poitiers.fr/index.php?id=1500 )

SZEGET SZEGGEL (MEASURE FOR MEASURE)

Cseicsner Otília: „A néző az előadásrekonstrukcióban. Karin Beier Szeget szeggel-rendezése a Burgszínházban.”

in: Burkus Boglárka, Tinkó Máté (szerk.) Színház és Néző. Tanulmánykötet

Budapest, 2019.

Fabiny Tibor: „A Szeget szeggel és a keresztény értelmezések”

in: Bazsányi Sándor (szerk.) Útjaidon. Ünnepi kötet Jelenits István 70. születésnapjára

Budapest, 2002, 353–355.

Nádasdy Ádám fordítása. Szeget szeggel

in: Shakespeare drámák III. Budapest, 2018

Schandl Veronika: „Hitványságbörze” Major Tamás: Szeget szeggel, 1973

in: Jákfalvi, Magdolna; Kékesi-Kun, Árpád (szerk.) Nemzeti színháztörténet 1948–1996. Előadásrekonstrukciók

Budapest, 2022 210-215.

Schandl Veronika: ”Two Productions of Measure for Measure in Late Socialist Hungary: Silence, ‘Doublespeak’ and ‘Reading Between the Lines”

Shakespeare Jahrbuch 144, 2008, 102-115.

Schandl Veronika: „A ’bécsi bácsi’ a legvidámabb barakkban: A Szeget szeggel Magyarországon 1964-1985”

in: Kiss, Attila; Géher, István (szerk.) Az értelmezés rejtett terei: Shakespeare-tanulmányok

Budapest, 2003, 43-55.

Vince Máté: ”’Tongue far from heart’: Disguises, Lies and Casuistry in

Measure for Measure”

in: Emma Mason (szerk.) Reading the Abrahamic Faiths: Rethinking Religion and Literature

London, New York, 2015, 143–156.

SZENTIVÁNÉJI ÁLOM (A MIDSUMMER NIGHT’S DREAM)

Bernáth, András: „Jöjj, drága tőr!” Szerelem, szülői tiltás és öngyilkosság Shakespeare három drámájában (Rómeó és Júlia, Szentivánéji álom, Hamlet)

Közösségi kapcsolódások – Tanulmányok kultúráról és oktatásról 4 : 1, 2024, 5-20.

https://ojs.bibl.u-szeged.hu/index.php/kapocs/article/view/45718

Földváry Kinga: ”Trendy or topical? Sexual politics and panopticism in the 2016 BBC Midsummer Night’s Dream”

Cahiers Élisabéthains 99 (2019), 1, 137-146.

Kiss Zsuzsánna: „Víg és szomorú: ellentétek és átlényegülések játéka a Szentivánéji álomban”

in: Cs. Jónás Erzsébet; Pethő, József (szerk.) A játék: bölcsészettudományi és művészeti tanulmányok

Nyíregyháza, 2013, 59-68.

Kiss Zsuzsánna: ”’How can Sommer stay when Sunne departs?’: Shakespeare’s A Midsummer Night’s Dream and Purcell’s autograph abandoned and restored in The Fairy Queen”

in: HUSSE 11: 11th Conference of the Hungarian Society for the Study of English, 24-26 January 2013

Budapest, 2013, 224-243.

Kiss Zsuzsánna: „Az elme álma: Shakespeare: Szentivánéji álmának nagyváradi előadásáról”

A hét (Bukarest/Marosvásárhely), 1987. február 12, 7. l.

Matuska Ágnes és Karen Kettnich: „Puck’s Broom and the Ontology of Play”

The AnaChronisT 18: 2, 2018, 275-290.

Minier Márta: „Szentivánéji álmok a magyar Shakespeare-kánon útvesztőjében”

Átváltozások 2000/4, 147-156.

Nádasdy Ádám fordítása. Szentivánéji álom.

Budapest, 2021, 2018 [korábban kötetben: Shakespeare drámák I. Budapest, 2001 és 2007]

Paraizs Júlia és Korompay H. János: Shakespeare-fordítások 1.: A Szent-Iván éji álom [Arany János Szentivánéji álom-fordításának kritikai kiadása]

Budapest, 2024

Paraizs Júlia: „Arany János és a színház: A Szentivánéji álom-fordítás és a színház kapcsolata”

in: Korompay, H János (szerk.) „Óhajtom a classicus írók tanulmányát” : Arany János és az európai irodalom

Budapest, MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont, 2017, 97-132.

Paraizs Júlia: „A Szentivánéji álom-fordítás többnyelvű kritikai kiadásáról”

in: Gábori, Kovács József; Major, Ágnes (szerk.) „…és palota épül a puszta beszédből” : Akadémiai tudományos ülésszakok a 200 éves Arany Jánosról.

Budapest, 2017, 135-144.

Paraizs Júlia: ”Shakespearean Rhapsody: A Midsummer Night’s Dream at the National Theatre in Budapest (1864)”

In: Andrew, Dickson; Susan, Brock; Sylvia, Morris; John, Cunningham; Alan, Young; Marie-Clémence, Régnier; Tom, Nolan; Christa, Jansohn; Frank, Günther; Dieter, Mehl; Paraizs, Júlia; Alexander, Shurbanov; Katherine, Scheil; Ann, Jennalie Cook; Paul, Edmondson; Paul, Prescott; Alfredo, Michel Modenessi; Mark, Houlahan; Mami, Adachi; Cong, Cong – Christa, Jansohn; Dieter, Mehl (szerk.) Shakespeare Jubilees : 1769-2014.

London, Wien, Berlin, Hamburg, Münster, 2015, 231-256.

Pikli Natália: „Misztérium szamárháton. A szamár ikonográfiája és értelmezési lehetőségei Shakespeare műveiben”

in: Kiss, Attila; Szőnyi, György Endre (szerk.) Szó és kép : a művészi kifejezés szemiotikája és ikonográfiája: tanulmányok

Szeged, 2003, 247-257.

Pikli Natália: „Shakespeare, karnevál, rituálé: a vágy hármasoltára (Romeo és Júlia, Szentivánéji álom, Othello)”

Filológiai Közlöny 53:3-4, 2007 179-189.

Nádasdy Ádám: „‘Tényleg, egy kis takarmány!’: új Szentivánéji álom-fordítás”

in: 2000: Irodalmi és Társadalmi Havi Lap 6:8, 1994, 35-42., 8.

Schandl Veronika: Szentivánéji álom (A Midsummer Night’s Dream, dir. János Csányi, Bárka Theater, Hungary, 1994)

in: Alexa, Alice Joubin (szerk.) The Palgrave Encyclopedia of Global Shakespeare

London, 2020, Chapter117-1 , 1-3.

TÉVEDÉSEK VÍGJÁTÉKA (COMEDY OF ERRORS)

Kállay Géza: ”’As If Time Were in Debt’: Time and Identity In Shakespeare’s The Comedy of Errors”

in: Szaffkó, Péter; Béla, Hollósy; Alistair, Wood (szerk.) HUSSE papers 1993: proceedings of the first conference of the Hungarian Society for the Study of English

Debrecen, 1995, 119-128.

Nádasdy Ádám fordítása. Tévedések vígjátéka

in: Shakespeare drámák I. Budapest, 2001 és 2007

Pikli Natália: „Érzelmeink labirintusában. A Tévedések vígjátéka a Gyulai Tószínpadon”

PRAE.HU 2020 : 07.16.

VÍZKERESZT, VAGY AMIT AKARTOK (TWELFTH NIGHT OR WHAT YOU WILL)

Almási Zsolt: „Nem az vagyok, akit játszom!: Shakespeare: Vízkereszt, vagy bánom is én a József Attila Színházban”

PRAE.HU, 2024:02.20, 1-3.

Bársony Márton: Shakespeare’s clown: the decarnivalization of the world in three of his dramas

PhD disszertáció. ELTE, Budapest, 2016

Deres Kornélia: „Shakespeare és a fiatalok nyara. Iglódi István: Vízkereszt vagy amit akartok (1973)”

In: Timár, András (főszerk); Hutvágner, Éva; Vasvári, Csaba (szerk.) Mások akartunk lenni : A Szentendrei Teátrum története az alapítástól 2020-ig

Szentendre, 2021, 204-212.

Fábián Annamária: „Amit akarunk: Tragikomikus körforgás az akarat körül: Shakespeare Amit akartok (Vízkereszt) a Szkénében”

PRAE.HU 2019 : 12.11.

Fazekas Sándor: „The Hunger and the Sea: New Connections Between The Sonnets and Twelfth Night, or What You Will of Shakespeare”

SZCENÁRIUM. 12 : 2, 2024, 105-112.

Fazekas Sándor: „A tenger és az éhség: A Shakespeare-szonettek és a Vízkereszt, vagy amit akartok újabb összefüggései”

SZCENÁRIUM. 2024 12 : 1-2, 106-112.

Fazekas Sándor: „A féreg és a rózsa: A Vízkereszt és a Szonettek összefüggései”

BÁRKA ONLINE 2020.01.27.

Kiss Zsuzsánna: ”Metaphors and Insight in Shakespearean Drama: Twelfth Night, or What You Will”

in: Stephanides, Éva (szerk.) New directions in English and American Studies

Székesfehérvár, Kodolányi János Főiskola (KJF), 2005, 35-50.

Kiss Zsuzsánna: ”Shall We Strive to Be Pleased with Transcending the Persistent?: Shakespeare’s Twelfth Night”

The AnaChronisT 1, 1996, 124-133.

Kabdebó L., Szele B., Bíró É.: William Shakespeare: Vízkereszt, vagy: amit akartok (Szabó Lőrinc fordításának kritikai kiadása)

Debrecen, Csokonai Kiadó, 2004

Nádasdy Ádám fordítása. Vízkereszt

in Shakespeare drámák II., Budapest, 2008

Sándor Júlia (Forgatókönyvíró/Dramaturg): Szentivánéji álom (vígjáték)

William Shakespeare (szerző) ; Nádasdy Ádám (Műfordító); Szőcs Artur (Rendező); Slárku Anett (Díszlettervező) ; Zubor Kata (Jelmeztervező) ; Csordás Zita (Hangtervező) ; Balogh Gallusz (Hangtervező) ; Dorozsmai Gergő (Hangtervező) ; Ténai Petra (Koreográfus)

Móricz Zsigmond Színház, Nyíregyháza, Magyarország 2021.2.13

Szele Bálint: „’Mesterség ez is’: a Vízkereszt, vagy: amit akartok fordítása”