A VIHAR (THE TEMPEST)
Gellért Marcell: ”Suiting ‘the action to the word, the word to the action’: Staging the Mind in Shakespeare’s Hamlet and The Tempest”
in: Kiss, Zsuzsánna (szerk.) „Our wonder and astonishment” Shakespeare = „Varázslatod örök csodánk”
Nyíregyháza, 2016,67-76.
Gellért Marcell: ”’The Baseless Fabric of This Vision’: The Poetics of Space in The Tempest”
Acta Universitatis Sapientiae Philologica 4 : 1 , 2012, 34-42.
Kállay Géza: ”The Logic of Depiction and the Baseless Fabric of This Vision: A Comparative Reading of Witggenstein’s Tractus and Shakespeare’s The Tempest”
Mesotes: Zeitschrift FüR Philosophischen Ost-West-Dialog 1, 1994, 125-135.
Palkóné Tabi Katalin: „’Amit tettem, csak érted tettem én’ Shakespeare Viharja mint az apaság drámája.”
in: Almási, Zsolt; Fabiny, Tibor; Pikli, Natália (szerk.) Élet és halál Shakespeare életművében : 400 éves jubileum
Budapest, 2017,73-87.
Reuss Gabriella: „The chair leg and the stadium: László Bagossy’s Shakespeares at Örkény Theatre, Budapest”
Cahiers Élisabéthains 95 , 2018, 1-16.
CYMBELINE
Fabiny Tibor:“The Ear as a Metaphor – Aural Imagery in Shakespeare’s Great Tragedies and Its Relations to Music and Time in Cymbeline and Pericles”
Hungarian Journal of English and American Studies 11:1, 2005, 189–202.
Kállay Géza: ”Metaphorical Rape, or the Rape of Metaphor: Personal Pronouns and Reference in Shakespeare’s Cymberline”
in: Szilvia, Csábi; Judit, Zerkowitz (szerk.) Textual Secrets: The Message Of The Medium. Proceedings Of The 21st PALA Conference
Budapest, 2002, 52-64.
PERICLES (PERICLES, PRINCE OF TYRE)
Fabiny Tibor: “The Ear as a Metaphor – Aural Imagery in Shakespeare’s Great Tragedies and Its Relations to Music and Time in Cymbeline and Pericles”
Hungarian Journal of English and American Studies 11:1, 2005, 189–202.
Kiss Zsuzsánna: Between Meaning and Understanding: King Lear and Pericles on Hungarian Stages
in: Wild, Jana B (szerk.) Shakespeare in Between
Bratislava, 2018, 75-89.
TÉLI REGE (THE WINTER’S TALE)
Gellért Marcell: „Élet és halál ‘az idő tág teátrumában’: Téli rege”
in: Almási, Zsolt; Fabiny, Tibor; Pikli, Natália (szerk.) Élet és halál Shakespeare életművében: 400 éves jubileum
Budapest, 2017,31-41.
Gellért Marcell: ”Suiting ‘the action to the word, the word to the action’: Staging the Mind in Shakespeare’s Hamlet and The Tempest”
in: Kiss, Zsuzsánna (szerk.) „Our wonder and astonishment” Shakespeare = „Varázslatod örök csodánk”
Nyíregyháza, 2016,67-76.
Gellért Marcell, Liliane Louvel, Szép Eszter, Hübner, Andrea: ”The ‘Artifice of Eternity’: The Triumph of Mime in The Winter’s Tale”
in: Ruttkay, Veronika; Gárdos, Bálint (szerk.) HUSSE 11: Proceedings of the 11th Conference of the Hungarian Society for the Study of English
Budapest, 2014, 205-213.
Kállay Géza: „’Olyan művet látsz, mely életet másol” — Shakespeare: Téli rege”
Liget: Irodalmi és Ökológiai Folyóirat 21: 3, 2008, 52-68.
Pikli Natália: „Élet, halál és művészet metszéspontján – a Téli rege szoborjelenete”
in: Almási, Zsolt; Fabiny, Tibor; Pikli, Natália (szerk.) Élet és halál Shakespeare életművében: 400 éves jubileum
Budapest, 2017, 43-59.
Pikli Natália: “Licence to Laugh, Licence to Lie: The Naked Truth and Falstaffian Palpable Lies”
in: Farkas, Ákos; Simonkay, Zsuzsanna; Vesztergom, Janina (szerk.) Whack fol the dah : írások Takács Ferenc 65. születésnapjára : writings for Ferenc Takács on his 65th birthday
Budapest, 2013, 325-336.
Szőnyi György Endre: ”Pastoral, Romance, Ritual and Magic in Shakespeare and The Winter’s Tale”
in: Szőnyi, György Endre; Maczelka, Csaba (szerk.) Centers and Peripheries in European Renaissance Culture: Essays by East-Central European Mellon Fellows
Szeged, 2012, 105-121.
TROILUS ÉS CRESSIDA (TROILUS AND CRESSIDA)
Földváry Kinga: ”The Critical Backstory: The Reception of Troilus and Cressida through the Ages”
in: Efterpi, Mitsi (szerk.) Troilus and Cressida: A Critical Reader
London, 2019, 13-51.
Szele Bálint: „A körülmények keserű parancsa így rendeli.” Szabó Lőrinc Troilus és Cressida-fordítása.
Magyar Jövő 14 : 4 2006, 7-21.
Márkus Zoltán: “War, Lechery, and Goulash Communism: Troilus and Cressida in Socialist Hungary.”
in: Irena R. Makaryk és Joseph G. Price (szrerk.) Shakespeare in the Worlds of Communism and Socialism
Toronto, 2006, 246-269.
Péti Miklós: ”‘What art Thou, Greek?’ Greeks and Greece in Troilus and Cressida”
in: Efterpi, Mitsi (szerk.) Troilus and Cressida: A Critical Reader
London, 2019, 129-146.
Szele Bálint: „’A körülmények keserű parancsa/ igy rendeli’: a Troilus és Cressida fordítása”
in: Szele Bálint: Szabó Lőrinc Shakespeare-drámafordításai
Budapest, 2012, 79-99.
Szőnyi György Endre: ”Indecorum and the Subversion of Equity in Shakespeare’s Troilus and Cressida”
in: Daniela, Carpi (szerk.) The Concept of Equity. An Interdisciplinary Assessment
Heidelberg, 2006, 209-223.
Szőnyi György Endre: ”Shakespeare Troilus és Cressidája, mint a reneszánsz válságának kifejezője”
in: Helikon Irodalomtudományi Szemle 23:4, 1977, 470-483., 14.
Vince Máté: „’Ringyóért harcol ringyó fia’. A Troilus és Cressida és a trójai háború”
Ókor, 2008/4. 37–44.