A Magyar Shakespeare Bizottság – a Magyartanárok Egyesületével karöltve –
versenyt hirdet középiskolások számára. Egyénileg és csapatban egyaránt lehet
versenyezni az alábbi feladatok egyikének benyújtásával. A pályaműveket a következő címre kérjük beküldeni 2026. február 28-án éjfélig: mshakespearebizottsag@gmail.com
A sikeres művek, alkotások felkerülnek a Magyar Shakespeare Bizottság honlapjára és YouTube-csatornájára, valamint szerzőik szerepelnek majd a Magyar Shakespeare Bizottság díjkiosztó rendezvényén.
I. Rendezés
A drámák olvasásának, befogadásának egyik nehézsége, hogy a legtöbbször ezeket a szövegeket egy adott színházi tér, előadói közeg, színpadi megjelenítési logika számára írják a szerzők. Így volt ez Shakespeare korában is, amikor a drámák az angol reneszánsz színház színpadján keltek életre, amely
csaknem csupasz volt, mégis számos szimbolikus elemet alkalmazott, és asszociációk sorát idézte fel a nézőkben. Az angol reneszánsz drámák szövegei nem alkalmaznak sok színpadi utasítást: olyan nyersanyagok, amelyekbe a drámaírók számos információt nem írtak bele, mert biztosak lehettek
abban, hogy a színházi társulat tudni fogja, hogyan lehetséges eljátszani az adott jeleneteket.
Válassz ki egy részt a kedvenc Shakespeare-drámádból, és tetszőleges médiumon keresztül, az általad választott formában (elemző esszé, általad rendezett minielőadás filmfelvétele, mai színpadra állítás vagy filmadaptáció részletének elemzése) mutasd be, hogyan teszi teljessé a jelenetet a rendezői
értelmezés, a konkrét megvalósítás. Mi az, ami még eldöntetlen, kitöltendő, többértelmű vagy homályos a drámaszövegben, és sajátos, egyedi értelmezést nyer az elemzett produkcióban? Mit ad hozzá így a jelenet az egész dráma átfogó értelmezéséhez?
Terjedelem: 800-2000 szó (szépirodalmi szövegek nélkül); film: 3-10 perc
II. Műfordítás
Shakespeare szonettjeit több műfordítónk lefordította magyarra, és mindannyian más-más fordítói módszertant követtek. Válassz ki egy szonettet, és végezz kutatást arról, milyen fordításai születtek eddig. Összehasonlító elemzésben mutasd be, megítélésed szerint a mai, kortárs olvasó szemszögéből
melyek a fordítás erősségei és gyenge pontjai. Te milyen érvek alapján tudod megindokolni, melyik fordítás áll hozzád a legközelebb? Hogyan gondolkodsz mindezek alapján a műfordítás feladatáról általában?
Terjedelem: 800-2000 szó (szépirodalmi szövegek nélkül)
III. Összehasonlítás
A drámák olvasásának, befogadásának egyik nehézsége, hogy a legtöbbször ezeket a szövegeket egy adott színházi tér, előadói közeg, színpadi megjelenítési logika számára írják a szerzők. Így volt ez Shakespeare korában is, amikor a drámák az angol reneszánsz színház színpadján keltek életre, amely
csaknem csupasz volt, mégis számos szimbolikus elemet alkalmazott, és asszociációk sorát idézte fel a nézőkben. Az angol reneszánsz drámák szövegei nem alkalmaznak sok színpadi utasítást: olyan nyersanyagok, amelyekbe a drámaírók számos információt nem írtak bele, mert biztosak lehettek
abban, hogy a színházi társulat tudni fogja, hogyan lehetséges eljátszani az adott jeleneteket.
A következő linken Shakespeare tragédiájának, a Macbeth-nek a nyitó jelenetét látod, öt különböző filmadaptációból: https://www.youtube.com/watch?v=UWyegNZOqQE&t=570s. Összehasonlító elemzésben mutasd be, melyik filmi megoldás hogyan teszi teljessé a jelenetet a rendezői értelmezésben. Mi az, ami még eldöntetlen, kitöltendő, többértelmű vagy homályos a drámaszövegben, és sajátos, egyedi értelmezést nyer az elemzett filmadaptációban? Mit ad hozzá így
a jelenet az egész dráma átfogó értelmezéséhez? A filmi médiumnak a dráma megjelenítésében a színházzal szemben lehetnek előnyei és hátrányai: hogyan látod ezeket a filmadaptációk tükrében?
Terjedelem: 800-2000 szó
IV. Rendező
A drámák olvasásának, befogadásának egyik nehézsége, hogy a legtöbbször ezeket a szövegeket egy adott színházi tér, előadói közeg, színpadi megjelenítési logika számára írják a szerzők. Így volt ez Shakespeare korában is, amikor a drámák az angol reneszánsz színház színpadján keltek életre, amely
csaknem csupasz volt, mégis számos szimbolikus elemet alkalmazott, és asszociációk sorát idézte fel a nézőkben. Az angol reneszánsz drámák szövegei nem alkalmaznak sok színpadi utasítást: olyan nyersanyagok, amelyekbe a drámaírók számos információt nem írtak bele, mert biztosak lehettek
abban, hogy a színházi társulat tudni fogja, hogyan lehetséges eljátszani az adott jeleneteket.
Válassz ki egy részt a kedvenc Shakespeare-drámádból, és mutasd be (írd, rajzold), te hogyan rendeznéd meg a mai közönség számára, milyen utasításokat adnál a színészeknek, hogyan jelenítenéd meg a teret, milyen jelentéseket igyekeznél felkelteni a színpadon. Mit ad hozzá így az általad színpadra állított jelenet az egész dráma átfogó értelmezéséhez?
Terjedelem: 800-2000 szó
V. Kritikus
Shakespeare művei kimeríthetetlen tárháza a kortárs művészeknek. Vannak, akik minél közelebb akarnak kerülni a szövegekhez, míg mások szabadon kezelik, alapanyagnak, kiindulópontnak tekintik a fennmaradt szövegeket saját műveikhez. Válassz egy Shakespeare előadást (színház, film, tánc) vagy
egy irodalmi vagy színházi átdolgozást, és írj róla kritikát, amiben kitérsz az eredeti művel és a jelennel való kapcsolatára is!
Terjedelem: 800-2000 szó
Örömteli és kreatív munkát kívánunk!
Vélemény, hozzászólás?