SHAKESPEARE ÉS MAGYAR FOGADTATÁSA
Almási Zsolt: „Shakespeare Festival Gyula”
In: Alexa, Alice Joubin (szerk.) The Palgrave Encyclopedia of Global Shakespeare
London, 2020, 1-2. Chapter 96-1
Almási Zsolt: „The theatrical fate of Shakespeare’s Great Tragedies in Hungary: metadata and their value”
Theatralia 27 : 1 2024, 145-166.
Dávidházi Péter: „’Hogy miket tud, ez a Sekszpír Villiam’: Tisztelgés a 450 éve született drámaíró előtt”
Holmi XXVI: 6, 2014, 627-630.
Dávidházi Péter: „’névnek: e márvány’: Géher István művéről a Shakespeare-emlékfal előtt”
in: Szlukovényi, Katalin; Gyuris, Kata; Kállay, G Katalin; Sántháné, Gedeon Mária (szerk.) „Úgyse hiába”: Emlékezések és tanulmányok a műhelyalapító Géher István tiszteletére
Budapest, 2013, 227-232.
Dávidházi Péter: ”Phasen der Shakespeare-Rezeption in Ungarn”
in: Horn, A (szerk.) Shakespeare. Essays aus Ungarn
Würzburg, 2008, 11-18.
Dávidházi Péter: ”The Domestication of Shakespeare in Hungary The Nineteenth Century”
in: Klein, Holger Michael; Dávidházi, Péter (szerk.) Shakespeare and Hungary: Special theme section: the law and Shakespeare
Lewiston, 1996, 37-46.
Dávidházi Péter: ”Providing Texts for a Literary Cult: Early Translations of Shakespeare in Hungary”
in: Delabastita, Dirk; D, Hulst Lieven (szerk.) European Shakespeares: Translating Shakespeare in the Romantic Age
Philadelphia, 1993, 147-162.
Dávidházi Péter: „Magyarok Shakespeare sírjánál. Az irodalmi zarándoklat természetrajzához”
in: Békési, Imre; Jankovics, József; Kósa, László; Nyerges, Judit (szerk.) Régi és új peregrináció: magyarok külföldön, külföldiek Magyarországon
Budapest, 1993, 719-725.
Dávidházi Péter: ”Shakespeare Committees in Hungary”
in: Habicht, Werner (szerk.) Deutsche Shakespeare-Gesellschaft West. Jahrbuch 1991
Bochum, 1991, 304-306.
Dávidházi Péter: „Az ‘igazi’ Shakespeare apostolai: Babits Mihálytól Németh Lászlóig”
Új Írás XXIX: 2, 1989, 81-90.
Dávidházi Péter: „Isten másodszülöttje”: A magyar Shakespeare-kultusz természetrajza
Budapest, 1989.
Dávidházi Péter: „A mitizálódás nyelvi fordulata a magyar Shakespeare-kultuszban. (1840-1870)”
Irodalomtörténet 19: 4, 1988, 582-626.
Dávidházi Péter: „Egy irodalmi kultusz meghonosítása: Beavatás a Shakespeare-kultuszba a XVIII. század végén”
Irodalomtörténeti Közlemények 91-92: 1-2, 1988, 46-73.
Dávidházi Péter: „Kultusz és intézmény: az első magyar Shakespeare-bizottság”
in: Fabiny, Tibor; Geher, István (szerk.) Új Magyar Shakespeare Tár I. kötet: a Magyar Shakespeare Bizottság kiadványa
Budapest, 1988, 19-36.
Dávidházi Péter: „A magyar Shakespeare-tükör kritikatörténeti jelentősége”
Irodalomtörténet 18: 3, 1986, 765-774.
Fábián Annmária: „Meddig Shakespeare, honnantól magyar: A magyarság és magyarítás eszközei és lehetőségei Shakespeare darabjaiban”
Bárka 29 : 6, 2021, 79-85.
Fabiny Tibor: „A filológia és a kritika együttes szolgálata: Ruttkay Shakespeare-vitái a nyolcvanas években”
in: Dávidházi, Péter; Komáromy, Zsolt (szerk.) Párbeszédben Ruttkay Kálmánnal: Egy rejtőzködő életmű újraolvasása
Budapest, 2015, 81-90.
Fabiny Tibor: „Shakespeare-kultusz Magyarországon”
Nagyvilág 37:3, 1992, 420-421.
Fabiny Tibor: „A ‘posztkritika’ esélyei. ‘Kritika’ vagy ‘értelmezés’ a Shakespeare-művek egyetemi oktatásában?”
Bernáth Árpád (szerk.) Studia Poetica
Szeged, 1990, 251–262.
Fazekas Sándor: „Shakespeare, amikor magyar – Gyulán”
Szcenárium 9 : 5, 2021, 85-93.
Fazekas Sándor: „The Sound of the Virginal: Retranslating the Sonnets into Hungarian”
Multicultural Shakespeare 29 : 44, 32-25.
Lódz, 2024
Földváry Kinga: „56 csepp vér (56 Drops of Blood, musical, dir. Attila Bokor, Hungary, 2007)”
In: Alexa, Alice Joubin (szerk.) The Palgrave Encyclopedia of Global Shakespeare
London, 2020, 1-3. Chapter 107-1.
Földváry Kinga: „Bibliotheque Pascale (Film, Dir. Szabolcs Hajdu, Hungary, 2010)”
In: Alexa, Alice Joubin (szerk.) The Palgrave Encyclopedia of Global Shakespeare
London, 2020, 1-3. Chapter 104-1.
Földváry Kinga: „A makrancos hölgy (The Taming of the Shrew, film, dir. Emil Martonffy, Hungary, 1943)”
In: Alexa, Alice Joubin (szerk.) The Palgrave Encyclopedia of Global Shakespeare
London, 2020, 1-4. Chapter 102-1.
Földváry Kinga: „Liliomfi (Romeo and Juliet, film, dir. Károly Makk, Hungary, 1954)”
In: Alexa, Alice Joubin (szerk.) The Palgrave Encyclopedia of Global Shakespeare
London, 2020, 1-5, Chapter: 109-1.
Földváry Kinga: „Makacs Kata (Stubborn Kate, Taming of the Shrew, film, dir. Viktor Bánky, Hungary, 1943)”
In: Alexa, Alice Joubin (szerk.) The Palgrave Encyclopedia of Global Shakespeare
London, 2020, 1-4, Chapter: 103-2.
Földváry Kinga: „Mephisto (multiple Shakespearean references, film, dir. István Szabó, Hungary 1981)”
In: Alexa, Alice Joubin (szerk.) The Palgrave Encyclopedia of Global Shakespeare
London, 2020, 1-4, Chapter: 108-1.
Földváry Kinga: „Nyócker! (The District! Romeo and Juliet, animation, dir. Áron Gauder, Hungary, 2004)”
In: Alexa, Alice Joubin (szerk.) The Palgrave Encyclopedia of Global Shakespeare
London, 2020, 1-5, Chapter: 106-1.
Földváry Kinga: „Othello Gyulaházán (Othello in Gyulaháza, film, dir. Éva Zsurzs, Hungary, 1967)”
In: Alexa, Alice Joubin (szerk.) The Palgrave Encyclopedia of Global Shakespeare
London, 2020, 1-4, Chapter: 101-1.
Földváry Kinga: „Romani Kris: Cigánytörvény (Gypsy Lore, King Lear, film, dir. Bence Gyöngyössy, Hungary, 1997)”
In: Alexa, Alice Joubin (szerk.) The Palgrave Encyclopedia of Global Shakespeare
London, 2020, 1-4, Chapter: 105-1.
Földváry Kinga: „Reappropriations of Shakespearean history on the post-communist Hungarian stage”
Theatralia 24 : spec., 2021, 239-253.
Földváry Kinga: ”Áltörténelmi ál-Shakespeare adaptáció: Jancsó Miklós: A zsarnok szíve, avagy Boccaccio Magyarországon”
in: Panka, Dániel; Pikli, Natália; Ruttkay, Veronika (szerk.) Kősziklára építve. Built Upon His Rock: Írások Dávidházi Péter tiszteletére. Writings in Honour of Péter Dávidházi
Budapest, 2018, 113-119.
Frank Tibor: „Kossuth és Shakespeare: nyelv és politika”
Századok 136: 4, 2002, 863-880.
Frank Tibor: ”Give Me Shakespeare: Lajos Kossuth’s English as an Instrument of International Politics”
in: Klein, Holger Michael; Dávidházi, Péter (szerk.) Shakespeare and Hungary: Special theme section: the Law and Shakespeare
Lewiston, 1996, 47-73.
Gellért Marcell: „A szerepek valósága: Portrévázlat Füst Milánról Shakespeare-tükrében”
in: Frank, Tibor; Károly, Krisztina (szerk.) Az angol tudománya : 125 éves az egyetemi angol szak, 1886-2011
Budapest, 2013, 169-177.
Hargitai Márta: ”Modern angol Shakespeare-fordítások”
in: Frank Tibor; Károly Krisztina (szerk.) Anglisztika és amerikanisztika: Magyar kutatások az ezredfordulón
Budapest, 2009, 109-116.
Horváth Lajos: „Kosztolányi »éretlen« zsengéi a bácskai sajtóban: századfordulós színjátszás és békebeli Erzsébet-kultusz Szabadkán, avagy »az ifjonc diák újságvágyával« és »az érett ember határtalan becsülésével« újraolvasott »Kosztolányi Dezső ideálja: Shakespeare«”
Ambroozia 2021/1
Horváth Lajos: „Archaizmusok egy Shakespeare-fordításban”
in: Buda Attila (szerk.) Kosztolányi és az izmusok: Tanulmányok
Budapest, 2018, 154-173.
Horváth Lajos: „A rom motívumának strukturális (vagy szójátékszerű) megjelenése Vörösmarty Mihály Shakespeare fordításaiban”
in: Nagy Beáta; Surányi Beáta; Ujvári Nóra (szerk.) A fantázia hippogriffje: A romantikus képzelőerő elbeszélhetősége
Budapest, 2017, 197-211.
Kállay Géza: „A magyar ‘Vihar’: (A ‘The Tempest’ magyar fordításai)”
Liget: Irodalmi és Ökológiai Folyóirat 18: 11, 2005, 64-75.
Kállay Géza: „A pusztulás vízióinak nyelve Vörösmarty kései verseiben és Lear-fordításában”
Liget: Irodalmi és Ökológiai Folyóirat 14: 3, 2001, 30-50.
Kiséry András: ”Shakespeare in Ungarn“
Ina Schabert (szerk.) Shakespeare-Handbuch, 5th ed.,
München, 2009, 679-681.
Kiséry András: “Hamletizing the Spirit of the Nation: Political Uses of Kazinczy’s 1790 Translation”
in: Holger Klein és Péter Dávidházi (szerk.): Shakespeare and Hungary. A Publication of the Shakespeare Yearbook, 7
Lewiston/Queenston/Lampeter, 1996, 11-35.
Kiss Attila: „Kortársaink-e már kortársunknak, Shakespeare-nek a kortársai?: Avagy mi közük van a „szexelő hulláknak” az angol reneszánsz tragédia recepciójához?”
In: Pandur Petra; Rosner Krisztina; Thomka Beáta (szerk.) Hamlet felnevet : Írások P. Müller Péter hatvanadik születésnapjára
Pécs, 2016, 86-93.
Kiss Attila: ”Herder, National identity, and the Hungarian Cult of Shakespeare”
in: Vajda, Zoltán (szerk.) Költők, kémek, detektívek, pirítós és fordítások : írások Novák György tiszteletére : Poets, spies, detectives, pieces of toast, and translations : essays in honor of György Novák
Szeged, 2012, 127-134.
Kiss Zsuzsánna: Búnak bohócai: Lear magyar köntösben
Budapest, 2010
Kiss Zsuzsánna: „Az első magyar Lear király: A kolozsvári Lear-szövegkönyv rejtélyei „
in: Demeter, Júlia (szerk.) A magyar színjáték honi és európai gyökerei : Tanulmányok Kilián István tiszteletére
Miskolc, 2003, 261-280.
Kiss Zsuzsánna: „’Magatok is jól látjátok millyen nagy szükségem van a’ tsendességre’: A Lear király első magyar fordítása”
in: Demeter, Júlia (szerk.) A magyar színház születése : az 1997. évi egri konferencia előadásai
Miskolc, 2000, 254-268.
Kiss Zsuzsánna: „A másolat kompromisszuma és az újrateremtés szabadsága: A Lear király fordításának gondjairól”
Látó: A Romániai Írók Szövetsége és a Maros Megyei Tanács Szépirodalmi Folyóirata 7 , 1998, 54-84.
Kiss Zsuzsánna: „A Lear király magyar színpadtörténete: II. 1870-ig”
Látó: A Romániai Írók Szövetsége és a Maros Megyei Tanács Szépirodalmi Folyóirata 3, 1997, 72-84.
Kiss Zsuzsánna: „A Lear király magyar színpadtörténete I. 1838-ig”
Látó: A Romániai Írók Szövetsége és a Maros Megyei Tanács Szépirodalmi Folyóirata 2, 1997, 57-80.
Matuska Ágnes: „Shakespeare’s Theatrum Mundi and Its Hungarian Perspectives”
Szcenárium 10 : 4, 2022, 88-97.
Matuska Ágnes – Paraizs, Júlia: „The Gyula Shakespeare Festival (Hungary): Local, national, European, global”
In: Cinpoeş és mások (szerk.) Shakespeare on European Festival Stages
London, New York, 2022, 175-194.
Minier Márta: ”Uprooting Shakespeare: A Historical Survey of Early to Institutionalised Hungarian Shakespeare Translation”
in: Jana Bzochova-Wild (szerk.) “In double trust”: Shakespeare in Central Europe
Bratislava, 2014, 29-51.
Minier Márta: ”Tracing a Text of Identity: Hungarian Hamlet Poetry”
in: Ruth J. Owen (szerk.) The Hamlet Zone,
Newcastle upon Tyne, 2012, 31-43.
Márkus Zoltán: “Hungary.”
in: Michael Dobson és Stanley Wells (sorozatszerk.), Will Sharpe és Erin Sullivan (tszerk.) Second Edition. The New Oxford Companion to Shakespeare.
Oxford, 2015,170-1.
Márkus Zoltán: “Two Merchants of Venice in Budapest: 1936 and 1940”
in: Pikli Natália (szerk.) Kinek teszel milyen hitet – Ünnepi kötet Géher István 70. Születésnapjára.
Budapest, 2010, 214-220.
Márkus Zoltán: ”’The Embodied Genius’: Hamlet-Productions in Budapest during World War II.”
in: Ittzés Gábor és Kiséry András (szerk.) Míves semmiségek/ Elaborate Trifles – Tanulmányok Ruttkay Kálmán 80. születésnapjára/ Studies for Kálmán G. Ruttkay on his 80th birthday
Piliscsaba, 2002, 91-105.
Matuska Ágnes: ”Variations on the Play Metaphor: Shakespeare’s Theatrum Mundi and its Hungarian Perspective”
in: Jana, Bzochová-Wild (szerk.) „In double trust” : Shakespeare in Central Europe
Bratislava, 2014, 118-128.
Nádasdy Ádám: A csökkenő költőiség: Tanulmányok, beszélgetések Shakespeare és Dante fordításáról
Budapest, 2021
Nádasdy Ádám: „A csökkenő költőiség: Shakespeare műveinek fordításairól”
Criticai Lapok XIV:9-10, Budapest, 2005, 1-3., 3.
Paraizs Júlia: „Kisebb-nagyobb örömök: Arany János Shakespeare-fordításai a sajtó alá rendezés tükrében”
in: Dávidházi, Péter; Komáromy, Zsolt (szerk.) Párbeszédben Ruttkay Kálmánnal : Egy rejtőzködő életmű újraolvasása
Budapest, 2015, 91-110.
Paraizs Júlia: „Számvetés Shakespeare-rel: Shakespeare-olvasatok magyar kutatók válogatásában”
Prae: irodalmi folyóirat 2014. november 4. (online publikáció: http://www.prae.hu/article/7801-szamvetes-shakespeare-rel )
Paraizs Júlia: „’Sándor ezért még hálás lesz nekem a túlvilágon’: A szövegrevízió mint a kulturális emlékezés alakzata Petőfi Shakespeare-fordításának fogadtatástörténetében.”
in: Gárdos Bálint; Péter Ágnes; Ruttkay Veronika; Timár Andrea; Vince Máté (szerk.) Idegen Költők – Örök Barátaink : Világirodalom a magyar kulturális emlékezetben
Budapest, 2010, 219-244.
Paraizs Júlia: „Petőfi ‘aljassága’”
in: Deres Péter; Fisli Éva; Ruttkay Veronika; Somogyi Gyula (szerk.) Kétes terek : portus-antológia
Budapest, 2001, 93-115.
Pikli Natália: „Mohácsi, István and János”
In: Alexa, Alice Joubin (szerk.) The Palgrave Encyclopedia of Global Shakespeare
London, 2020, 1-3.
Pikli Natália: „A gyulai Shakespeare Fesztivál shakespeare-es szemszögből”
SZINHAZ.NET 2021 : 11
Pikli Natália: Hogyne szeretnénk? Shakespeare és a mai magyar gyermek- és kamaszirodalom (2021)
IGYIC Mesecentrum Tanulmányok, 2021.08.02
Pikli Natália: „Gondoljuk újra: minden jó, ha Shakespeare jó?: Shakespeare/37 a Webszínházban, 1. rész”
PRAE.HU 2021 : 04.19.
Pikli Natália: „Institutional heritage and ‘that Shakespearean hazard’ 1989–2019: the case of the Katona József Theatre and SzFE’s Ódry Theatre”
Theatralia 24 : spec., 2021, 65-82.
Pikli Natália: Shakespeare leporolva: Beszélgetés Závada Péterrel színházi Shakespeare-átírásokról
PRAE.HU 2018 : 10.17.
Pikli Natália: ”Teenagers in focus – classic/popular Shakespeare?: A case study of present-day Hungarian reception”
in: Bálint Gárdos; Ágnes Péter; Natália Pikli; Máté Vince (szerk.) Confrontations and Interactions: Essays on Cultural Memory
Budapest, 2011
Reuss Gabriella: „Alföldi, Róbert”
In: Alexa, Alice Joubin (szerk.) The Palgrave Encyclopedia of Global Shakespeare
London, 2020, 1-4. Chapter 93-1.
Reuss Gabriella: „Bagossy, László”
In: Alexa, Alice Joubin (szerk.) The Palgrave Encyclopedia of Global Shakespeare
London, 2020, 1-4. Chapter 92-1.
Reuss Gabriella: „Hevesi, Sándor”
In: Alexa, Alice Joubin (szerk.) The Palgrave Encyclopedia of Global Shakespeare
London, 2020, 1-4. Chapter 90-1.
Reuss Gabriella: „Kiss, Csaba”
in: Alexa, Alice Joubin (szerk.) The Palgrave Encyclopedia of Global Shakespeare
London, 2020, 1-4. Chapter 91-1.
Reuss Gabriella: „Szikszai, Rémusz”
in: Alexa, Alice Joubin (szerk.) The Palgrave Encyclopedia of Global Shakespeare
London, 2020, 1-4. Chapter 95-1.
Reuss Gabriella: „Traditions of playing and spectating: The nineteenth-century reception of Othello in London and Pest-Buda”
in: Bandín Fuertes és mások (szerk.) Othello in European Culture
Amsterdam, 2022, 63-80.
Reuss Gabriella: „Hiány, húzás és szerep egy 1838-as súgópéldányban és kulturális emlékezetünkben.: Egressy Gábor első magyar Lear királya Macready Learjének tükrében”
in: P Müller Péter; Balassa Zsófia; Görcsi Péter; Neichl Nóra (szerk.) Hiány, csonkítás, kihúzás, elhallgatás a drámában és a színpadon
Pécs, 2014, 95-109.
Reuss Gabriella: „’Készült a súgópéldány alapján’: Reflektorfényben a színházi szövegkönyv és a mai Shakespeare-recepció”
in: Kiss, Attila; Matuska, Ágnes (szerk.) Ki merre tart? : Shakespeare Szegeden 2007-2011
Szeged, 2013, 59-72.
Reuss Gabriella: ”(Re)Turning to Shakespeare or imitating the Shakespeare cult in Hungary?: The 19th century theatres of Gábor Egressy and W. C. Macready”
in: Kujawinska-Courtney, Krystyna; Moore Mercer, John (szerk.) The globalization of Shakespeare in the nineteenth century
Lewiston, 2003, 97-116.
Reuss Gabriella: ”The nineteenth century theatres of Gábor Egressy and William Charles Macready”
The AnaChronisT 2002, 129-150.
Reuss Gabriella: ”Veritas filia temporis or Shakespeare unveiled? Macready’s restoration of Shakespeare’s King Lear in 1834”
The AnaChronisT 2000 , 88-101.
Schandl Veronika: „Ruszt, József”
In: Alexa, Alice Joubin (szerk.) The Palgrave Encyclopedia of Global Shakespeare
London, 2020, 1-3. Chapter 114-1.
Schandl Veronika: „Vámos, László”
In: Alexa, Alice Joubin (szerk.) The Palgrave Encyclopedia of Global Shakespeare
London, 2020, 1-2., Chapter: 113-1
Schandl Veronika: „Hamlet (stage production, dir. Miklós Gábor, Hungary, 1962)”
In: Alexa, Alice Joubin (szerk.) The Palgrave Encyclopedia of Global Shakespeare
London, 2020, 1-3., Chapter: 112-1
Schandl Veronika: „Hamlet by Tamás Ascher, 1983”
In: Alexa, Alice Joubin (szerk.) The Palgrave Encyclopedia of Global Shakespeare
London, 2020, 1-4., Chapter: 115-1
Schandl Veronika: „Hamlet by Gábor Bódy, 1981”
In: Alexa, Alice Joubin (szerk.) The Palgrave Encyclopedia of Global Shakespeare
London, 2020, 1-3., Chapter: 110-1
Schandl Veronika: „Hungarian Shakespeare Adaptations”
In: Alexa, Alice Joubin (szerk.) The Palgrave Encyclopedia of Global Shakespeare
London, 2020, 1-5., Chapter: 118-1
Schandl Veronika: „Zsótér, Sándor”
In: Alexa, Alice Joubin (szerk.) The Palgrave Encyclopedia of Global Shakespeare
London, 2020, 1-3., Chapter: 116-1
Schandl Veronika: „Major, Tamás”
In: Alexa, Alice Joubin (szerk.) The Palgrave Encyclopedia of Global Shakespeare
London, 2020, 1-3., Chapter: 111-1
Schandl Veronika: „Shakespeare gumibotokkal. Major Tamás: Rómeó és Júlia, 1971”
In: Jákfalvi, Magdolna; Kékesi-Kun, Árpád (szerk.) Nemzeti színháztörténet 1948–1996. Előadásrekonstrukciók
Budapest, 2022, 193-199.
Schandl Veronika: “A rose by any other name”. Contemporary Hungarian Shakespeare Adaptations on Stage and in Cyberspace
Theatron 16 : 4, 2022, 129-142.
Schandl Veronika: ”Doublespeak and Realism: Shakespeare Productions in Hungary in 1976”
in: Erica, Sheen; Isabel, Karremann (szerk.) Shakespeare in Cold War Europe
London, 2016, 85-98.
Schandl Veronika: ”Romeo with a baton : Tamás Major’s 1971 Budapest Romeo and Juliet production”
Shakespeare en devenir 2015 : 9 , 1-18. (online publikáció: https://shakespeare.edel.univ-poitiers.fr/index.php?id=857 )
Schandl Veronika: „Major Tamás Shakespeare rendezései”
Theatron: Színháztudományi periodika 2013 : 1, 112-151.
Schandl Veronika: ”’So Berattle the Common Stages’: Metatheatricality and Polyfunctionality in Two Hungarian Shakespeare Productions”
in: Földváry, Kinga; Stróbl, Erzsébet (szerk.) Early Modern Communi(cati)ons : Studies in Early Modern English Literature and Culture
Newcastle upon Tyne, 2012, 283-303.
Schandl Veronika: ”’Then saw you not his face?’: Morphing images of ‘Hamlet the Hungarian’”
in: Balogné, Bérces Katalin; Földváry, Kinga; Schandl, Veronika (szerk.) Faces of English
Piliscsaba, 2011, 136-147.
Schandl Veronika: Shakespeare’s Plays on the Stages of Late Kádárist Hungary:Shakespeare Behind the Iron Curtain
Lewiston, Queenston, Lampeter, 2008
Schandl Veronika “Measuring the ‘Most Cheerful Barrack’: Shakespeare’s Measure for Measure in Hungary under the Kádár-regime (1964-1985)”
in: Josef, de Vos; Paul, Franssen; Dirk, Delabastita (szerk.) Shakespeare and European Politics,
Newark, 2008, 158-169.
Stróbl, Erzsébet: „Reuss Gabriella. Shakespeare Londonban és Pest-Budán: Színházi előadások emlékezete, Budapest: l’Harmattan, 2017. 219 p.”
Orpheus Noster 11 : 2, 2019, 116-119.
Szele Bálint: „Shakespeare-tragédiák a sajtó tükrében Székesfehérvárott”
in: Glavanovics A.; Szele Bálint (szerk.) Európai kultúra, narratívák, diskurzusok : a Budapest Fórum tanulmánykötete
Budapest, Székesfehérvár, 2010, 351-365.
Szele Bálint: „Öt emblematikus Shakespeare-előadás Székesfehérváron”
Bástya: A Vörösmarty Társaság és a Kodolányi János Főiskola Antológiája 9, 2009, 56-71.
Szele Bálint: „Shakespeare-bemutatók Székesfehérváron”
in: Szele, Bálint (szerk.) Pro Scientia Aranyérmesek IX. Konferenciája : Kaposvár, 2008. október 2-4. : előadások
Budapest, 2009, 213-218.
Szele Bálint: „Magyar költők műfordításai – különös tekintettel Szabó Lőrinc Shakespeare-fordításaira”
in: Jankovics József; Dobos István (szerk.) „A magyarságtudomány műhelyei” – A Doktoriskolák I. Konferenciájának kiadványai : Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság konferenciája
Budapest, 2006 (online publikáció: http://hungarologia.net/wp-content/uploads/2012/08/Szele-Balint-dri2005.pdf )
Szele Bálint: „A magyar Shakespeare-fordítás története. Műfordítás-elméleti áttekintés 1785-től 2005-ig”
in: Klaudy Kinga; Dobos Csilla (szerk.) A világ nyelvei és a nyelvek világa: Soknyelvűség a gazdaságban, a tudományban és az oktatásban : A XV. Magyar Alkalmazott Nyelvészeti Kongresszus előadásai I-II. (MANYE XV.)
Pécs, Miskolc, 2005, 433-437.
Szele Bálint: „Szabó Lőrinc töredékes Shakespeare-fordításai”
Bástya: A Vörösmarty Társaság és a Kodolányi János Főiskola Antológiája 4 , 2006, 49-57.
SHAKESPEARE FOGADTATÁSA MAGYARORSZÁGON KÍVÜL, RECEPCIÓ, APPROPRIÁCIÓ
Almási Zsolt, Krystyna Kujawińska Courtney, Mădălina Nicolaescu, Klára Škrobánková, Ema Vyroubalova, Oana-Alis Zaharia „Politics, Shakespeare, East-Central Europe: Theatrical Border Crossings”
Multicultural Shakespeare 28 : 43, 45-68.
Łódź, 2023
Almási Zsolt – Földváry Kinga (szerk.): Theatralia 2021, vol. 24, Special Issue. Shakespeare in Central Europe after 1989: Common Heritage and Regional Identity
Csehország, 2021
Bernáth András: „»The moral perfection of this character«: Thomas’s Hamlet Opera and the Modern Reception of Shakespeare”
in: Matuska, Ágnes; Kocic-Zámbó, Larisa (szerk.) Essays on the Medieval Period and the Renaissance : Things Old and NewNewcastle upon Tyne, Cambridge Scholars Publishing, 2019, 91-111.
Nicoleta Cinpoeş,Deres, Kornélia, Jacek Fabiszak, Földváry, Kinga és Schandl Veronika: „Popular and Populist Shakespearean Transcreations in Central and Eastern Europe”
Multicultural Shakespeare, 28 : 43, 69-88.
Łódź, 2023
Földváry Kinga: „Studying Shakespeare Adaptation: From Restoration Theatre to YouTube , Pamela Bickley and Jenny Stevens (2020)”
Journal of Adaptation in Film & Performance 14 : 2, 2021, 249-251.
Minier Márta, Maria Elisa Montironi és Cristina Paravano (szerk).: Local/Global Shakespeare and Advertising.
New York, London, 2024.
Minier Márta: „Advertising and Memorialising a Theatrical Shakespeare Rewrite in Local, National and Cosmopolitan Contexts: The Sherman Theatre and the National Theatre’s Romeo and Julie”
in: Minier Márta, Maria Elisa Montironi és Cristina Paravano (szerk). Local/Global Shakespeare and Advertising. New York, London, 2024, 246-258.
Minier Márta ‘“Still Our Contemporary” in East Central Europe?: Post-socialist Shakespearean Allusions and Frameworks of Reference”
in: Bladen, V. és Huang, A. (szerk.) Onscreen Allusions to Shakespeare: International Appropriations, Palgrave Macmillan, 2022, 157-176.
Minier Márta: „Claiming Shakespeare as ‘Our Own’”
in: Marta Gibinska és Agnieszka Romanowska-Kowalska (szerk.) Shakespeare in Europe: History and Memory
Krakkó, 2008, 177-185.
Minier Márta: ”A European Hamlet from 1929”
in: Pavel Drabek, Klara Kolinska and Matthew Nicholls (szerk.) Shakespeare and His Collaborators over the Centuries,
Newcastle upon Tyne, 2008, 185-202.
Márkus Zoltán: ”Historicising Appropriability: Hybrid Shakespeare and the Challenges of History”
Cahiers Élisabéthains 99:1, 2019, 56-65.
Márkus Zoltán: ”The (Un)timeliness os Shakespeare’s Hibridity”
in: Panka, Dániel; Pikli, Natália; Ruttkay, Veronika (szerk.) Kősziklára építve. Built Upon His Rock: Írások Dávidházi Péter tiszteletére. Writings in Honour of Péter Dávidházi
Budapest, 2018, 258-264.
Márkus Zoltán: ”Unser Shakespeare in 1940”
in: Heidi Brayman, Jesse M. Lander és Zachary Lesser (szerk.) The Book in History, the Book as History: New Intersections of the Material Text”
New Haven, 2016, 325-339.
Márkus Zoltán: ”Shakespeare in Quotation Marks”
in: Bruce R. Smith (szerk.) The Cambridge Guide to the Worlds of Shakespeare. Vol.II: The World’s Shakespeare 1660 – Present
Cambridge, Cambridge University Press, 2016, 1694-96.
Márkus Zoltán: ”Kott in the West”
in: Hugh Grady (szerk.) Empson, Wilson Knight, Barber, Kott. Great Shakespeareans: Vol. XIII.
London, Continuum, 2012, 153-174.
Márkus Zoltán: “Speaking ‘The Voice of England’: Shakespeare Quotations as Cultural Appropriations in London during World War II”
in: Hites Sándor és Török Zsuzsa (szerk.) Építész a kőfejtőben – Tanulmányok Dávidházi Péter hatvanadik születésnapjára
Budapest, 2010, 113-123.
Márkus Zoltán: “Shakespeare in the Jewish Cultural Association of Berlin during the Third Reich (1933-41)”
in: Richard Fotheringham, Christa Jansohn, és R.S. White. (szerk.) Shakespeare’s World/World Shakespeares: The Selected Proceedings of the International Shakespeare Association World Congress Brisbane, 2006
Newark, 2008, 130-139.
Márkus Zoltán: “Performance Studies: A Nemzetközi Platform”
in: Géher István és Tabi Katalin (szerk.) Látszanak, mert játszhatók: Shakespeare a színpad tükrében.
Budapest, 2007, 10-22.
Márkus Zoltán: “Shakespeare kisajátítása: ‘Appropriation’ a Shakespeare-tudományban”
Filológiai Közlöny LI, 3-4, 2005, 189-196.
Márkus Zoltán: “Berlino e Budapest: gli Amleti dell’Europa in guerra” [eredeti cím: “Hamlets in Warring Europe: Hamlet-productions in Berlin and Budapest during World War II.”] ford. Maddalena Pennacchia. In: Maria Del Sapio Garbero (szerk.) La traduzione di Amleto nella cultura europea.
Velence, 2002, 61-75.
Márkus Zoltán: ”’The Embodied Genius’: Hamlet-Productions in Budapest during World War II”
in: Ittzés Gábor és Kiséry András (szerk.) Míves semmiségek/ Elaborate Trifles – Tanulmányok Ruttkay Kálmán 80. születésnapjára/ Studies for Kálmán G. Ruttkay on his 80th birthday
Piliscsaba, 2002, 91-105.
Paraizs Júlia: ”Received Text versus Authentic Text: Late Eighteenth-Century Choices in Editing Shakespeare: The Case of George Steevens”
The AnaChronisT, 2006, 101-114.
Kirilka Stavreva, Boika Sokolova, Pikli, Natália és Jana Wild: „Our Common Home: Eastern Europe / Central Europe / Post-Communist Europe as Signifiers of Cultural-Political Geographies and Identities”
Multicultural Shakespeare 28 : 43, 23-44.
Łódź, 2023
Pikli Natália: „A reneszánsz újragombolva. A hagyományozás médiumai. Bevezetés”
In: Bényei Tamás-Kállay Géza✝ (főszerk.) Az angol irodalom története. Kiss, Attila; Szőnyi, György Endre (szerk.) 2. A kora újkor irodalma az 1480-as évektől az 1640-es évekig.
Budapest, 2020, 404-409.
Schandl Veronika: ”Travels in time and space: Shakespeare and European translations”
Journal of Adaptation in Film & Performance 1, 2010, 103-106.
Schandl Veronika: ”Stars with trains of fire: Victor Ian Frunza’s Hamlet in the Western Railway Station of Budapest”
in: Rouse, Andrew C; Szamosi, Gertrúd; Vöő, Gabriella (szerk.) CrosSections Volume 2 : Selected Papers in Literature and Culture from the 9th HUSSE Conference
Pécs, 2010, 67-73.
Stróbl, Erzsébet: „Reuss Gabriella. Shakespeare Londonban és Pest-Budán: Színházi előadások emlékezete, Budapest: l’Harmattan, 2017. 219 p.”
Orpheus Noster 11 : 2, 2019, 116-119.
SHAKESPEARE ÉS A KORA ÚJKORI KULTÚRA
Bernáth, András: ”The Fox, the Donkey and the Mole: Animal Symbols in English Renaissance Drama”
in: Szirmai, Éva; Tóth, Szergej; Újvári, Edit (szerk.) Állati jelek, képek és terek. 2. kötet Szegedi Egyetemi Kiadó, 2018, 255-270.
Fábián, Annamária: „A vesszőparipán nyargaló Shakespeare: Pikli Natália könyvéről”
PRAE.HU 2023 : 03.22.
Fabiny Tibor: „Stróbl Erzsébet: I. Erzsébet: Egy mítosz születése, Budapest, L’Harmattan, 2022, 344. o.”
Orpheus Noster 15 : 3, 2023, 93-97.
Földváry Kinga: „Nemzeti identitás, nemzeti történelem. A Tudor-kori krónikák”
In: Bényei Tamás-Kállay Géza✝ (főszerk.) Az angol irodalom története. Kiss, Attila; Szőnyi, György Endre (szerk.) 2. A kora újkor irodalma az 1480-as évektől az 1640-es évekig
Budapest, 2020, 24-27.
Földváry Kinga: „Komédia és komikum az Erzsébet-korban”
In: Bényei Tamás-Kállay Géza✝ (főszerk.) Az angol irodalom története. Kiss, Attila; Szőnyi, György Endre (szerk.) 2. A kora újkor irodalma az 1480-as évektől az 1640-es évekig
Budapest, 2020, 340-350.
Horváth Lajos: „A négyszázéves Első Fólió kora újkori angol dalszövegei, avagy a Shakespeare-drámák jelentőségteljes dalbetétjei.”
Ambroozia 2023 : 3
Kiséry András: “Scandals: Essex, Cobham, and Others”
in: Bruce Smith (szerk.) The Cambridge Guide to the Worlds of Shakespeare, Vol. I: Shakespeare’s World
Cambridge, 2016, 1015-21.
Kiss Attila: „The Skin and Film on the Ulcer: Anatomy and the Performance of the Body on the Early Modern and Postmodern Stage”
iIn: Richard, Chapman; Florence, March; Paola, Spinozzi; Nathalie, Vienne-Guerrin Facing Europe in Crisis: Shakespeare’s World and Present Challenges
Porto, 2024, 55-66.
Kiss Attila Atilla: Kettős anatómia Shakespeare színpadán: Angol reneszánsz tragédiák a kora újkorban és ma
Szeged, 2024
Kiss Attila: „A színház szikéje. Technológia és anatómia a kora újkori angol drámában és színházban”
in: Deres, Kornélia; Imre, Zoltán; Mátravölgyi, Dorottya; P., Müller Péter (szerk.) Színház és technológia
Pécs, 2023, 21-34.
Kiss A ttila –Szőnyi György Endre (szerk.): Az angol irodalom története 2. A kora újkor irodalma az 1480-as évektől az 1640-es évekig
Budapest, 2020
Kiss Attila: „Thomas Kyd és a Spanyol tragédia”
in: Bényei Tamás-Kállay Géza✝ (főszerk.) Az angol irodalom története. Kiss, Attila; Szőnyi, György Endre (szerk.) 2. A kora újkor irodalma az 1480-as évektől az 1640-es évekig
Budapest, 2020, 313-322.
Kiss Attila: „Látványosságok a társadalom interaktív mezsgyéin”
in: Bényei Tamás-Kállay Géza✝ (főszerk.) Az angol irodalom története. Kiss, Attila; Szőnyi, György Endre (szerk.) 2. A kora újkor irodalma az 1480-as évektől az 1640-es évekig
Budapest, 2020, 262-267.
Kiss Attila: „A kora újkori szubjektivitás kialakulása”
in: Bényei Tamás-Kállay Géza✝ (főszerk.) Az angol irodalom története. Kiss, Attila; Szőnyi, György Endre (szerk.) 2. A kora újkor irodalma az 1480-as évektől az 1640-es évekig
Budapest, 2020, 57-63.
Kiss Zsuzsánna: „Sidney’s Feet in Shakespeare’s Way: Imitation and Invention Compared in Astrophil and Stella and Shakespeare’s Sonnets and Plays”
in: Dósa, Attila; Magnuczné Godó, Ágnes; Schaffer, Anett; Nagano Lee, Robin (szerk.) Space, Identity and Discourse in Anglophone Studies : Crossing Boundaries
Newcastle upon Tyne, 2024, 81-99.
Kiss Zsuzsánna (Forráskiadás készítője): Sir Philip Sidney: Astrophil és Stella / Astrophil and Stella
Budapest, 2023
Matuska Ágnes: „Pikli Natália: Shakespeare’s Hobby-Horse and Early Modern Popular Culture”
in: Csörsz, Rumen István (szerk.) Doromb. Közköltészeti tanulmányok 10
Budapest, 2022, 633-638.
Matuska Ágnes: „A korai Tudor-dráma: Heterogeneitás és játékosság”
in: Bényei Tamás-Kállay Géza✝ (főszerk.) Az angol irodalom története. Kiss, Attila; Szőnyi, György Endre (szerk.) 2. A kora újkor irodalma az 1480-as évektől az 1640-es évekig
Budapest, 2020, 297-309.
Matuska Ágnes: „Udvari és populáris kultúra a kora újkori Angliában: A kutatás elméleti alapvetései és dilemmái”
in: Bényei Tamás-Kállay Géza✝ (főszerk.) Az angol irodalom története. Kiss, Attila; Szőnyi, György Endre (szerk.) 2. A kora újkor irodalma az 1480-as évektől az 1640-es évekig
Budapest, 2020, 28-35.
Matuska Ágnes: „Udvari és populáris kultúra a kora modern Angliában: A kutatás elméleti alapvetései és dilemmái”
Hungarológiai Közlemények 17, 2016, 1-13.
N. Streitman Krisztina: ”William Kemp, Shakespeare’s Star Comedian, Morris Dancers, and Robin Hood: Emblematic Images of the Body”
Focus: Papers in English Literary and Cultural Studies, 2014, 50-61
N. Streitman Krisztina: ”William Kemp and Popular culture: Reality and Role in Elizabethan Popular Culture”
in: Földváry Kinga, Stróbl Erzsébet (szerk.) Early Modern Communi(cati)ons: Studies in Early Modern English Literature and Culture
Newcastle upon Tyne, 2012, 152-176.
N. Streitman Krisztina: „William Kemp and foolery”
in: Nagy Balázs (szerk.) Középkori mozaik.
Budapest, 2010, 149-180.
N. Streitman Krisztina: „William Kemp híres morris tánca naplóján keresztül”
in: Frank, Tibor; Károly, Krisztina (szerk.) Anglisztika és amerikanisztika : Magyar kutatások az ezredfordulón
Budapest, 2009, 133-142.
N. Streitman Krisztina: ”The clown’s spheres of activity in the Elizabethan world William Kemp, a lifelong wanderer”
in: Tóth, József Péter; Kovács, László (szerk.) Határsávok 2003-2004
Szombathely, 2006, 239-278.
Nyusztay Iván: ”The ‘Piece of Work’ and the ‘Quintessence of Dust’: The elevation and depreciation of man is the Renaissance”
Hungarian Journal of English and American Studies 11 : 1, 2005, 133-150.
Oroszlán Anikó: “The female humourist, a kickshaw mess”. The Identities of the ‘Man-Woman’ Performer in Early Modern England
in: Laura Martínez-García és María José Álvarez-Faedo (szerk.): (Re)defining Gender in Early Modern English drama
Bern, 2021, 49-72.
Pethő Nóra: „Law, Language, and Anxiety in Shakespeare”
Rocznik Komparatystyczny 15, 2024, 23-40.
Pethő Nóra: „Legal Traditions and Popular Legal Myths on the Shakespearean Stage”
in: Bánházi Judit Anna- Beke, Zsolt- Benczik, Vera- Csorba Eszter- Zsuzsanna- Kling Ádám Márton- Kovács Györgyi – Pikli Natália- Székelyhidi Eszter Johanna- Szujer Orsolya -Vancsó Éva (szerk.): Encounters of the Popular Kind / Populáris típusú találkozások : Traditions and Mythologies / hagyományok és mitológiák
Budapest, 2021, 265-275.
Pikli Natália: „The Culture of The Shrew in Early Modern Europe: A Conversation with Dr Natalia Pikli (2024)”(podcast)
The History of European Theatre podcast by Philip Rowe. Episode 142. 4 Nov 2024.
Pikli Natália: Shakespeare’s Hobby-Horse and Early Modern Popular Culture
London, New York, 2022
Pikli Natália: „Középkori liturgikus és populáris hagyományok”
in: Bényei Tamás-Kállay Géza✝ (főszerk.) Az angol irodalom története. Kiss, Attila; Szőnyi, György Endre (szerk.) 2. A kora újkor irodalma az 1480-as évektől az 1640-es évekig
Budapest, 2020, 271-273.
Pikli Natália: „A populáris kultúra változatai”
in: Bényei Tamás-Kállay Géza✝ (főszerk.) Az angol irodalom története. Kiss, Attila; Szőnyi, György Endre (szerk.) 2. A kora újkor irodalma az 1480-as évektől az 1640-es évekig
Budapest, 2020, 36-46.
Pikli Natália: „Folklorizáció, közköltészet, könyvpiac: A kora újkori angol morristánc az olcsó nyomtatványok tükrében”
In: Csörsz, Rumen István (szerk.) Doromb. Közköltészeti tanulmányok 8
Budapest, 2020, 53-76.
Pikli Natália: „A shakespeare-i hypertext: populáris dráma korabeli szövegek és képek hálójában”
Sic Itur Ad Astra 68, 2019, 45-76.
Pikli Natália: ”Remember Jephthah, Forget the Hobby-Horse: Ballad, Proverb, Song, and Play in Shakespeare’s World”
in: Panka, Dániel; Pikli, Natália; Ruttkay, Veronika (szerk.) Kősziklára építve. Built Upon His Rock: Írások Dávidházi Péter tiszteletére. Writings in Honour of Péter Dávidházi
Budapest, 2018, 285-295.
Pikli Natália: ”‘As for that light hobby-horse, my sister’: Shakespearean Influences and Popular Discourses in Blurt Master Constable”
Shakespeare Survey 70, 2017, 259-271.
Pikli Natália: „A kora újkori populáris kultúra változatai Angliában”
Hungarológiai Közlemények XLII:2, 2016, 14-27.
Pikli Natália: „Shakespeare a karnevál tükrében”
in: Frank, Tibor; Károly, Krisztina (szerk.) Az angol tudománya: 125 éves az egyetemi angol szak, 1886-2011
Budapest, 2013, 96-105.
Pikli Natália: ”Forgotten and Remembered: The Shakespearean Hobby-horse and Circulations of Cultural Memory”
in: Földváry, Kinga; Stróbl, Erzsébet (szerk.) Early Modern Communi(cati)ons : Studies in Early Modern English Literature and Culture
Newcastle upon Tyne, 2012, 177-202.
Pikli Natália: „Elfelejtve/megidézve: a shakespeare-i vesszőparipa (hobby-horse) a kulturális emlékezet tükrében”
in: Ruttkay, Veronika; Gárdos, Bálint; Timár, Andrea (szerk.) Ritka művészet: írások Péter Ágnes tiszteletére [Rare device: writings in honour of Ágnes Péter]
Budapest, 2011, 261-278.
Reuss Gabriella: „Az angol irodalom története. II: A kora újkor irodalma az 1480-as évektől az 1640-es évekig: [The history of English literature. The literature of the early modern period from the 1480s to the 1640s], edited by Attila Atilla Kiss and Endre György Szőnyi, Kijárat, Budapest, 2020”
Pázmány Papers 2 : 1, 2024, 169-171.
Anna Cetera-Włodarczyk; Šárka Havlíčková Kysová; Anna Kowalcze-Pawlik; Ivona Mišterová; Reuss Gabriella: „Monsters and Marvels: Shakespeare Across Opera, Ballet, Dance, Puppetry, and Music in Central and Eastern Europe—and Beyond”
Multicultural Shakespeare 28 : 43, 89-108.
Łódź, 2023
Reuss Gabriella: „Traditions of playing and spectating: The nineteenth-century reception of Othello in London and Pest-Buda”
In: Campillo Arnaiz, Laura; Rayner, Francesca; Bandín Fuertes, Elena (szerk.)Othello in European Culture
Amsterdam, 2022, 63-80.
Reuss Gabriella: “The power of such vast imaginings”: Actors, Spectators and Their Acting Copies in 19th century Shakespearean reception”
Actes des Congrées de la Société Française Shakespeare 39, 2021, 1-20.
Schandl Veronika: „Gender dynamics in recent Hungarian appropriations of Shakespeare’s King Lear: Presence in Absence”
Szcenárium 2024 : 3, 95-104.
Schandl Veronika: „Emlékezz rám! Színházi emlékezet és nosztalgia kortárs osztrák és magyar Shakespeare-burleszkekben”
In: Doma, Petra; Jászay, Tamás (szerk.) Eötvözet SZITU 2023
Budapest, 2024, 397-410.
Schandl Veronika: „Francesca Clare Rayner. 2022. Shakespeare and the Challenge of the Contemporary: Performance, Politics and Aesthetics. London: Bloomsbury Publishing”
Sederi: Yearbook of the Spanish and Portuguese Society for English and Renaissance Studies 33, 2023, 117-120.
Schandl Veronika: „O joy, O joy, the Hobby-Horse is Remembered”
Hungarian Journal of English and American Studies 28 : 2 https://ojs.lib.unideb.hu/hjeas/article/view/12107 (2022)
Stróbl Erzsébet: „Queen Elizabeth and Sir Walter Scott’s Kenilworth”
The Anachronist 21 : 2, 2023, 146-170.
Stróbl Erzsébet: I. Erzsébet: Egy mítosz születése
Budapest, 2022
Stróbl Erzsébet: „Re-Writing and Re-Believing Our Histories: Queen Elizabeth I in Ella Hickson’s Swive [Elizabeth]”
In: Kiss, Attila; Matuska, Ágnes; Péter, Róbert (szerk.) Fidele Signaculum : Írások Szőnyi György Endre tiszteletére = Writings in Honour of György Endre Szőnyi
Szeged, 2022, 931-938.
Stróbl Erzsébet: „The City as Stage: The Coronation Entry of Elizabeth I in 1559”
In: Juhász, Tamás (szerk.) Art in Urban Space: Reflections on City Culture in Europe and North-America
Budapest, 2021, 191-211.
Stróbl Erzsébet: „Contemporary Filmic Representations of Conflict in History: Queen Elizabeth’s Tilbury Speech”
In: Aleshina, Ekaterina; Wagner, Hedwig (szerk.) Political Dialogue and Global Conflicts: Discourse and Media Analyses
Penza, Oroszország, 2022,156-167.
Stróbl Erzsébet: „John Lyly”
in: Bényei Tamás-Kállay Géza✝ (főszerk.) Az angol irodalom története. Kiss, Attila; Szőnyi, György Endre (szerk.) 2. A kora újkor irodalma az 1480-as évektől az 1640-es évekig
Budapest, 2020, 240-243.
Stróbl Erzsébet: „A Tudor udvari kultúra és az Erzsébet-kultusz”
in: Bényei Tamás-Kállay Géza✝ (főszerk.) Az angol irodalom története. Kiss, Attila; Szőnyi, György Endre (szerk.) 2. A kora újkor irodalma az 1480-as évektől az 1640-es évekig
Budapest, 2020, 47-56.
Stróbl Erzsébet: „A Monarch in Petticoat: Metaphors of the Body in Queen Elizabeth’s Representations”
Orpheus Noster 12 : 3, 2020, 5-18.
Stróbl Erzsébet: „The Tilbury Speech and Queen Elizabeth: Iconic Moments of English History on Film”
In: Éva, Antal; Csaba, Czeglédi; Eszter, Krakkó (szerk.) Contemporary Perspectives on Language, Culture and Identity in Anglo-American Contexts
Newcastle upon Tyne, 2019, 251-267.
Stróbl Erzsébet: „Reprezentáció és Propaganda: I. Erzsébet két oxfordi látogatása”
Per aspera ad astra 6 : 1, 2019, 63-78.
Turi Zita: ”Medieval and Early Modern Pageantry in Contemporary British Culture”
in: Zsolt, Győri; Gabriella, Moise (szerk.) Travelling around Cultures : Collected Essays on Literature and Art
Newcastle upon Tyne, 2016, 212-228
Turi Zita: ”The Ship of Fools Tradition in Early Modern England: its Performative Origins and Presence on the English Renaissance Stage”
Eötvös Loránd Tudományegyetem, ELTE Irodalomtudományi Doktori Iskola, Disszertáció, 2014
Turi Zita: ”Vessels of Passage: Reading the Ritual of the Late-Medieval Ship of Fools”
Forum 17, Edinburgh 2013
Turi Zita: „A bolondok roppant színpada: A bolondok hajója és az Erzsébet/Jakab-korabeli dráma”
in: Kiss, Attila; Matuska, Ágnes (szerk.) Ki merre tart? : Shakespeare Szegeden 2007-2011
Szeged, 2013,139-153.
Turi Zita: ”Playwright, Space and Place in Early Modern Performance: Shakespeare and Company”
Sixteenth Century Journal 2013, 157-158.
Turi Zita: „A kozmikus ‘theatrum’: Shakespeare drámáinak középkori eredete”
Credo: Evangélikus Műhely 2012/1 : XVIII, 60-62.
Turi Zita: “’Border Liners’: The Ship of Fools Tradition in Sixteenth-Century England”
Trans: Revue de la Littérature Générale et Comparée 2010/10, 1-9.
Zámbóné Kocic Larisa: ”Educated Shrews: Shakespeare, Women’s Education and Its Backlash”
HAL-SHS. Archive ouverte en Sciences de l’Homme et de la Société 2019, halshs-02269001 (online publikáció: https://halshs.archives-ouvertes.fr/halshs-02269001/document)
SHAKESPEARE ÉS A SZÍNHÁZ
Bernáth András: Vakond a színpad alatt: Shakespeare színházának szemiotikája
In: Balázs, Géza; Pölcz, Ádám; Terdikné Takács, Szilvia (szerk.) Színházszemiotika
Budapest, 2023, 183-196.
Cseicsner Otília: „Királydráma-maraton”
in: Pikli Natália (szerk.) Kinek teszel milyen hitet: ünnepi kötet Géher István 70. születésnapjára = Who to believe expecting what: writings for István Géher on his 70th birthday
Budapest, 2010.
Cseicsner Otília: ”Shakespeare the Dramaturge”
in: Pavel Drábek, Klára Kolinská és Matthew Nicholls: Shakespeare and His Collaborators over the Centuries,
Newcastle upon Tyne, 2008.
Cseicsner Otília: „Az iszonyat krónikái. Angol bosszúdrámák magyar színpadon”
Színház, 2007.
Cseicsner Otília: „A gardénia illata. A Royal Shakespeare Company Jakab-kori sorozata”
Zsöllye, 2003.
Deres Kornélia: „Emerging Postdramatic Aesthetics and Shakespeare in Hungarian Theatre”
Theatralia 24 : spec., 2021, 105-119.
Deres Kornélia: „Besúgó Rómeó, meglékelt Yorick: Dokumentumszínház, újrajátszás és az archívumok felnyitása”
Pécs, 2022
Jászay Tamás: „Shakespeare Matrix Across the Continent: Nicoleta CINPOEŞ, Florence MARCH, Paul PRESCOTT, eds. Shakespeare on European Festival Stages”
Theatron 2022 : 4, 2020, 170-175.
Kiséry András: “’Learning to talk: note-taking from the stage and the birth of English conversation’ forthcoming in Rethinking Theatrical Documents in Shakespeare’s England”
in: Tiffany, Stern (szerk.) The Arden Shakespeare, 2020, 155-174.
Kiss Attila: „Demetaphorization, Anatomy, and the Semiotics of the Reformation in Early Modern Revenge Tragedy”
Studia Anglica Poznaniensia 53 : 1, 2018, 177-201.
Kiss Attila: “Walking Anatomies:” Violence and Dissection on the Early Modern English Stage
in: Földváry, Kinga; Stróbl, Erzsébet (szerk.) Early Modern Communi(cati)ons : Studies in Early Modern English Literature and Culture
Newcastle upon Tyne, 2012, 222-242.
Kiss Attila: Contrasting the early modern and the postmodern semiotics of telling stories: why we perform Shakespeare’s plays differently today
Lewiston, Queenston, Lampeter, 2011.
Kiss Attila: Double anatomy in early modern and postmodern drama
Szeged, 2010.
Minier Márta és Lily Kahn: ”Introduction: (Re)Translations: Diachronic and Synchronic Perspectives on Giving New Voice to
Shakespeare”
Multicultural Shakespeare 16:1, 9-12.
Łódź, 2017
Minier Márta: ”Questioning the ’Of’ in Performance-as-translation: Multimedia as a subtext in the 2003 Pécs Hamlet”
Multicultural Shakespeare 16:1, 89-108.
Łódź, 2017
Márkus Zoltán:“A színpadok és színházak története”
in: Bényei Tamás-Kállay Géza✝ (főszerk.) Az angol irodalom története. Kiss, Attila; Szőnyi, György Endre (szerk.) 2. A kora újkor irodalma az 1480-as évektől az 1640-es évekig
Budapest, 2020, 284-287.
Márkus Zoltán: “Shakespeare Performance Studies”
in: Szlukovényi Katalin (szerk.) “Úgyse Hiába”: Emlékezések és tanulmányok a műhelyalapító Géher István tiszteletére.
Budapest, 2013, 260-269.
Matuska Ágnes: „Theatrum Mundi az angol reneszánsz színpadon: jelenlét, távollét és játék”
in: Kérchy, Vera (szerk.) Színház, jelentés, emlékezet
Szeged, 2013,17-24.
Matuska Ágnes: ”Shaping the Spectacle: Faking, Making and Performing Reality through Shakespeare”
in: Rui, Carvalho Homem (szerk.) Relational Designs in Literature and the Arts : Page and Stage, Canvas and Screen
Amsterdam, 2012, 43-56.
Matuska Ágnes: ”Exploring Versions of Reality: Multimedia and Theatre in Contemporary Adaptations of Shakespeare”
in: Ljiljana, Subotić; Ivana, Živančević Sekeruš (szerk.) Susret Kultura: Peti međunarodni interdisciplinarni simpozijum. I. Susreti kultura i medijisusreti kultura i teatar i film
Novi Sad, 2010, 11-16.
Matuska Ágnes: „Világ az egész színház: a színház-metafora változásai az Erzsébet-kori Angliában”
in: Szalma, József (szerk.) A magyar tudomány napja a Délvidéken
Novi Sad, 2009, 317-327.
N. Streitman Krisztina: „A színház körüli harcok Shakespeare korában”
Nyelvvilág 15, 2014, 81-88.
Paraizs Júlia: „Lőpor-évad a Royal Shakespeare Companyban”
Színház 39 : 1, 2006, 55-58.
Paraizs Júlia: „Shakespeare-drámák angol színpadon”
Színház 38 : 8, 2005, 57-64.
Pikli Natália: „Shakespeare, a dramaturg és az előadásszöveg mint közös alkotómunka”
In: Cseicsner, Otília; Orbán, Eszter; Török, Tamara (szerk.) A dramaturg változó helye a 21. században : Esszék, tanulmányok
Budapest, 2022, 146-159.
Reuss Gabriella: „A dramaturgiai gondolkodás/munka nyomai a 19. század eleji, dramaturg nélküli, londoni prózai színházban”
In: Cseicsner, Otília; Orbán, Eszter; Török, Tamara (szerk.) A dramaturg változó helye a 21. században : Esszék, tanulmányok
Budapest, ,2022, 160-172.
Reuss Gabriella: „Akarsz-e játszani halált?”: Shakespeare-i halál-ábrázolások a tizenkilencedik századi színpadon és a súgópéldányban
in: Almási Zsolt; Fabiny Tibor; Pikli Natália (szerk.) Élet és halál Shakespeare életművében : 400 éves jubileum
Budapest, 2017, 173-187.
Reuss Gabriella: ”The Genesis of Macready’s Mythical Lear: the New Tragic Lear, according to his 1834 Promptbook”
Shakespeare en devenir 10: 1, 2016, 1-25 (online publikáció: https://shakespeare.edel.univ-poitiers.fr/index.php?id=839 )
Reuss Gabriella: „’Készült a súgópéldány alapján’: Reflektorfényben a színházi szövegkönyv és a mai Shakespeare-recepció”
In: Kiss, Attila; Matuska, Ágnes (szerk.) Ki merre tart? : Shakespeare Szegeden 2007-2011
Szeged, 2013, 59-72.
SHAKESPEARE ÉS A MODERN MÉDIA
Almási Zsolt: Shakespeare daráló
Videók Shakespeare-ről, műveiről, azok egyes részleteiről, színházi előadásokról, filmekről és könyvekről (2020- )
https://www.youtube.com/@shakespearedaralo
Almási Zsolt: ”ePublications and Shakespeare Studies: Much Ado About Nothing”
in: Matuska, Ágnes; Kocic-Zámbó, Larisa (szerk.) Essays on the Medieval Period and the Renaissance: Things Old and New
Newcastle upon Tyne, 2019, 61-74.
Almási Zsolt: „A gépi szövegelemzés episztemológiai státuszáról: Kvantifikáció és spekuláció”
in: Panka, Dániel; Pikli, Natália; Ruttkay, Veronika (szerk.) Kősziklára építve. Built Upon His Rock: Írások Dávidházi Péter tiszteletére. Writings in Honour of Péter Dávidházi
Budapest, 2018, 1-9.
Almási Zsolt: „Shakespeare az anglisztika képzésen: autenticitás, szövegváltozatok és a digitális fordulat”
in: L.Varga Péter; Molnár Gábor Tamás; Palkó Gábor (szerk.) Digitális (szöveg)kultúrák a bölcsészképzésben
Budapest, 2018, 148-167.
Almási Zsolt: ”Szöveg az olvasónak: Kvantitatív módszerek és digitális Shakespeare-filológia”
Magyar Tudomány 177:2016/11, 1286-1291.
Almási Zsolt: „Az internet és a Shakespeare-kutatás: Szakmai blogok és adatbázisok”
Credo: Evangélikus Műhely XVIII: 2012/2, 30-38., 9.
B. Streitmann Ágnes: „Shakespeare, a forgatókönyvíró”
Tempevölgy: Kultúra Művészet Tudomány VI: 3, 2014, 62-70.
B. Streitmann Ágnes: ”The Survival of the Poetic Mode in Postmodern Filmic Language: Michael Almereyda’s Hamlet”
Focus: Papers In English Literary And Cultural Studies 2014, 75-83.
B. Streitmann Ágnes: ”How to Use Shakespeare Films in Education to Speak About Values”
Journal De L’association Comenius / Journal Of The Comenius Association 22, 2013, 23-29.
B. Streitmann Ágnes: „Értékközvetítő posztmodern Shakespeare-filmek egy élményközpontú világban”
Katolikus Pedagógia: Katolikus Pedagógiai Tanszéki Folyóirat / Nemzetközi Neveléstudományi Szakfolyóirat 2: 3-4, 2013, 96-105.
B. Streitmann Ágnes: ”’Art Thou Base, Common and Popular?’ Millennial Shakespeare Films Straddling the High/Low Divide”
ELTE BTK, Doktori disszertáció, 2011.
B. Streitmann Ágnes: „Multikulturális Shakespeare-filmek a magyar mozikban”
in: Frank, Tibor; Károly, Krisztina (szerk.) Anglisztika és amerikanisztika: Magyar kutatások az ezredfordulón
Budapest, 2009, 123-132.
B. Streitmann Ágnes: ”Bardolatry or Parody?: Popular Cinematic Reconceptualization of the Shakespearean Drama”
Angolpark, 2008, 1-10. (online pubikáció: http://seas3.elte.hu/angolpark/Texts/tanulmanyok/StreitmannAgnes_BardolatryAndParody.pdf )
B. Streitmann Ágnes: „Hódolat vagy paródia? Posztmodern Shakespeare- filmadaptációk az ezredvégen”
Apertúra: Filmelméleti és Filmtörténeti Online Szakfolyóirat 2: 4, 6, 2007
Cseicsner Otília: „Rádiós technológia az Erzsébet-kori drámák reprezentációjában: A Magyar Rádió és az Osztrák Rádió és Televízió Shakespeare-ciklusai”
In: Deres, Kornélia; Imre, Zoltán; Mátravölgyi, Dorottya; P., Müller Péter (szerk.) Színház és technológia
Pécs, 2023, 263-279.
Fábián Annamária: „Will Shaky: Shakespeare alakja a BBC komikus jeleneteiben”
Bárka 27 : 6, 2019, 84-87.
Földváry Kinga: „The poacher poached, or a serial repurposing of the bard in Shakespeare & Hathaway: Private Investigators”
In: Bronfen, Elisabeth; Wald, Christina (szerk.) Shakespeare and Seriality : Page, Stage, Screen
London, New York, 2025,193-214.
Földváry Kinga: From Melodrama to Tragedy and Back: Closing the Melodramatic Gap between Bollywood and Hollywood Shakespeare Adaptations
Shakespeare Studies 52 : 1, 2024, 129-145.
Földváry: Kinga: „Királyok és koronák: hatalmi ikonok a Koronák harca BBC-sorozatban”
In: Kiss, Attila; Matuska, Ágnes; Péter, Róbert (szerk.) Fidele Signaculum : Írások Szőnyi György Endre tiszteletére = Writings in Honour of György Endre Szőnyi
Szeged, 2022, 343-353.
Földváry Kinga: Noirtól Coenig: Shakespeare-bűnfilmek
Filmvilág 65 : 3 , 2022,30-33.
Földváry Kinga: „Going Digital vs Going Mainstream: Macbeth in the Digital Era”
In: Magdalena, Cieślak; Michał, Lachman (szerk.) Literature and Media: Productive Intersections
Berlin, 2021, 185-200.
Földváry Kinga: „Shakespeare és a film”
In: Bényei Tamás-Kállay Géza✝ (főszerk.) Az angol irodalom története. Kiss, Attila; Szőnyi, György Endre (szerk.) 2. A kora újkor irodalma az 1480-as évektől az 1640-es évekig.
Budapest, 2020, 417-421.
Földváry Kinga: „Rule, Britannia! The Biopic and British National Identity”
Historical Journal of Film Radio and Television o40 : 2, 2020, 461-463.
Kinga Földváry: Cowboy Hamlets and Zombie Romeos. Shakespeare in Genre Film
Manchester, 2020
Kinga Földváry: „»‘Sad Stories of the Death of Kings«: The Hollow Crown and the Shakespearean History Play on Screen”
In: Russell, Jackson (szerk.) The Cambridge Companion to Shakespeare on Screen
Cambridge, 2020, 105-118.
Földváry Kinga: ”Fragmented Shakespeare in SF TV: The Case of Westworld”
Foundation: The International Review of Science Fiction 48.3: 134, 2019, 8-18.
Földváry Kinga: ”The Tyrant’s Heart: Hungarian pseudo-history in a pseudo-Shakespearean adaptation”
Journal of Adaptation In Film & Performance 11: 2, 2018, 153-164.
Földváry Kinga: „Élet és/vagy halál? Megváltozott befejezések Shakespeare-adaptációkban”
in: Almási, Zsolt; Fabiny, Tibor; Pikli, Natália (szerk.) Élet és halál Shakespeare életművében: 400 éves jubileum
Budapest, 2017, 159-172.
Földváry Kinga: ”Ghost Towns and Alien Planets: Variations on Prospero’s Island”
in: Sarah, Hatchuel; Nathalie, Vienne-Guerrin (szerk.) Shakespeare on Screen: The Tempest and Late Romances
Cambridge, 2017, 251-268.
Földváry Kinga: ”Popular Media and the Future of the Shakespearean Canon”
Hradec Králové Journal of Anglophone Studies 3: 2, 2016, 55-62.
Földváry Kinga: ”Serial Shakespeare – The Case of Star-Crossed (2014)”
Between 6: 11, 2016.
Földváry Kinga: ”Shakespeare and the English-Speaking Cinema. Russell Jackson.”
Sixteenth Century Journal 46: 4, 2015, 569-569.
Földváry Kinga: ”Mirroring Othello in genre films: A Double Life and Stage Beauty”
in: Sarah, Hatchuel; Nathalie, Vienne-Guerrin (szerk.) Shakespeare on Screen: Othello
Cambridge, 2015, 177-194.
Földváry Kinga: ”From Cycles to Series—Shakespeare’s History Plays Adapted to the Small Screen”
Focus: Papers In English Literary And Cultural Studies 2014, 84-96.
Földváry Kinga: ”Irodalmi adaptációk – Shakespeare, a legitim szerző és pop-kulturális ikon”
Filmszem: Filmelméleti És Filmtörténeti Online Folyóirat 4: 1, 2014, 37-47.
Földváry Kinga: ”Lear királyné száriban – Life Goes On”
in: Kiss, Attila; Matuska, Ágnes (szerk.) Ki merre tart?: Shakespeare Szegeden 2007-2011
Szeged, 2013, 179-192.
Földváry Kinga: ”Postcolonial hybridity: The making of a Bollywood Lear in London”
Shakespeare 9: 3, 2013, 304-312.
Földváry Kinga: ”’Brush up your Shakespeare’: Genre-Shift from Shakespeare to the Screen”
in: Sarah, Annes Brown; Robert, I. Lublin; Lynsey, McCulloch (szerk.) Reinventing the Renaissance: Shakespeare and his Contemporaries in Adaptation and Performance
Houndmills in Basingstoke, 2013, 47-62.
Földváry Kinga: „Shakespeare Bollywoodban”
Filmszem: Filmelméleti És Filmtörténeti Online Folyóirat 2: 4, 2012, 5-13.
Földváry Kinga: ”Much Ado about Something? Shakespeare for the New Millennium”
in: Földváry, Kinga; Almási, Zsolt; Schandl, Veronika (szerk.) HUSSE10-LitCult: Proceedings of the HUSSE10 Conference: Literature & Culture volume
Debrecen, 2011, 296-301.
Földváry Kinga: ”’Brush up your Shakespeare’: Shakespeare-adaptációk műfaja négy Makrancos hölgy tükrében”
Apertúra: Filmelméleti és Filmtörténeti Online Szakfolyóirat 2: 4, 2007. (online publikáció: http://apertura.hu/2007/nyar/foldvary )
Hargitai Márta: ”Hitchcock’s Macbeth”
in: Jászay, Dorottya; Velich, Andrea (szerk.) Film and Culture
Budapest, 2016, 87-109.
Kiséry András: „A néma e. Orson Welles és Shakespeare.”
Metropolis: filmelméleti és filmtörténeti folyóirat 2000/2, 38-56.
Matuska Ágnes: „Mediatizált világok teremtése: Shakespeare-drámák aktualizációjának kérdése két filmes adaptációban”
Hungarológiai Közlemények 45 : 3, 2014, 146-161.
Matuska Ágnes: „A shakespeare-i közönségbevonás filmes vetületei”
Filológiai Közlöny 53 : 3-4, 2007,165-178.
Pikli Natália: „Shakespeare and the Popular Film Industry”
The Anachronist 21 : 1, 2023, 83-101.
Reuss Gabriella: „Shakespeare in the post-1989 Hungarian Puppet Scene”
Theatralia 24 : spec. , 2021, 151-170.
SHAKESPEARE, FILOZÓFIA, TEOLÓGIA
Almási Zsolt: ”Be not ye of that sect of Philosophers called Pirhonici?: Caninius and Pyrrhonian Scepticism”
in: Almási, Zsolt; Mike, Pincombe (szerk.) New Perspectives on Tudor Cultures
Newcastle upon Tyne, 2012, 20-34.
B. Streitmann Ágnes: „Shakespeare és a multikulti világ”
Fiatal, Katolikus Igen 19: 1, 2007, 28-29.
Bernáth András: „Szerep és identitás Shakespeare drámáiban”
in: Szirmai, Éva; Újvári, Edit (szerk.) Az identitás szemiotikája: tanulmányok
Szeged, 2011, 105-121.
Dávidházi Péter: ”The Ways of God and Shakespeare: Cult and Criticism in Pope’s Defensive Arguments”
in: Veera, Rautavuoma; Urpo, Kovala; Eeva, Haverinen (szerk.) Cult, Community, Identity
Jyväskylä, 2009, 37-58.
Dávidházi Péter: ”’He drew the Liturgy, and Framed the Rites’: The Changing role of Religious Disposition in Shakespeare’s Reception”
Shakespeare Survey 54, 2001, 46-56.
Fabiny Tibor: „Shakespeare lelkiismerete”
In: Orosz, Gábor Viktor; Pángyánszky, Ágnes; Bácskai, Károly (szerk.) Teológia és lelkiismeret : Az Evangélikus Hittudományi Egyetem oktatóinak tanulmánykötete
Budapest, 2021, 286-311.
Fabiny Tibor: „The Acts of Conversion and Forgiveness in Shakespeare’s Last Plays”
In: Kérchy, Vera; Tóth, Ákos (szerk.) „Let Us Compare Mythologies”: Írások Kürtösi Katalin születésnapjára
Szeged, 2021, 94-126.
Fabiny Tibor: „Sámson haja előbb-utóbb mindig nőni kezd”: Shakespeare és a vallás”
Szcenárium. A Nemzeti Színház Művészeti Folyóirata 2:6, 2014, 11-26.
Fabiny Tibor: ”Hymen’s Truth: ’Atonement from Shakespeare to Tyndale and from Tyndale to Shakespeare”
in: Földváry, Kinga; Stróbl, Erzsébet (szerk.) Early Modern Communi(cati)ons : Studies in Early Modern English Literature and Culture
Newcastle upon Tyne, 2012, 132-151.
Fabiny Tibor: „Theodráma és maszkabál. Luther és Shakespeare”
in: Pikli Natália (ed.), Kinek teszel milyen hite who to believe expecting what. Ünnepi kötet Géher István 70. születésnapjára,
Budapest, 2010, 125–135.
Fabiny Tibor: ”The Strange Acts of God: The Hermeneutics of Concealement and Revelation in Luther and Shakespeare”
Dialog-A Journal of Theology 45:1, 2006, 44-54.
Fabiny Tibor:”Brothers as Doubles: Birthright and rivalry a ‘brothers’ in Genesis and Shakespeare”
in: Ittzés, Gábor; Kiséry, András (szerk.) Míves semmiségek – Elaborate trifles : Tanulmányok Ruttkay Kálmán 80. születésnapjára – Studies for Kálmán G. Ruttkay on his 80th birthday
Piliscsaba, 2002, 35-47.
Fabiny Tibor: “Reformation Apocalypse and Shakespearean Tragedy”
in: Tibor Fabiny (ed.) ’What, Then, Is Time? Responses in English and American Literature, Pázmány Papers in English and American Studies Vol 1, Piliscsaba, 2001, 110–124.
Fabiny Tibor: “Literature: A New paradigm of Biblical Interpretation?”
in: Tibor Fabiny (ed.) The Bible in Literature and Literature in the Bible
Budapest, Centre for Hermeneutical Research, 1999, 11–29.
Fabiny Tibor: “Rota Fortunae and the Symbolism of Evil in Shakespearean Tragedy”
Journal of Literature and Theology 3:3, 1989, 319–330.
Füzessy-Bonácz Ágnes: „Shakespeare ‘hamis’ újplatonizmusa”
in: Almási, Zsolt; Fabiny, Tibor; Pikli, Natália (szerk.) Élet és halál Shakespeare életművében: 400 éves jubileum
Budapest, 2017, 61-71.
Kállay Géza: ”Samuel Taylor Coleridge’s Willing Belief in the Logos of Shakespeare and „The Rime of the Ancient Mariner””
The AnaChronisT 18: 1, 2018, 8-16.
Kállay Géza: „’S ha kételkedem, akkor bizonyíts’: A shakespeare-i ismeretelmélet metafizikai vonatkozásai”
in: Panka, Dániel; Pikli, Natália; Ruttkay, Veronika (szerk.) Kősziklára építve. Built Upon His Rock: Írások Dávidházi Péter tiszteletére. Writings in Honour of Péter Dávidházi
Budapest, 2018, 188-197.
Kállay Géza: „’Játszóhely az egész világ’: Shakespeare (1564-1616) titka”
Magyar Tudomány 177: 2016/10, 2016, 1218-1229.
Kállay Géza: „’…Szövegedre mástól kell kommentár?’ Shakespeare metafizikai olvasata: Emmanuel Lévinas, Macbeth és a mai Shakespeare-kritika”
Liget: Irodalmi és Ökológiai Folyóirat 27: 3, 2014, 27-48.
Kállay Géza: „Kierkegaard és Shakespeare: bűn és tragikum”
Laokoón: Művészetfilozófiai Folyóirat 2013: 9, 2013.
Kállay Géza: „’Forrásból ered a nagy folyó is’: Shakespeare forrásainak tartománya Wittgenstein felől”
Liget: Irodalmi és Ökológiai Folyóirat 25: 3, 2012, 58-77.
Kállay Géza: „Családi hasonlóság: Berkeley, Swift, Shakespeare, Wittgenstein”
Liget: Irodalmi és Ökológiai Folyóirat 16: 12, 2003, 43-51.
Kállay Géza: Nem puszta kép: Shakespeare és Wittgenstein
Budapest, 2002.
Kállay Géza: „’Mondjuk hát: melyitek szeret leginkább…’: Lear király, Szent Ágoston, Wittgenstein és a semmi”
Liget: Irodalmi és Ökológiai Folyóirat 14: 6, 2001, 23-37.
Kállay Géza: „’Tőr az, amit ott látok?’: Macbeth tőre Wittgenstein előtt”
Liget: Irodalmi és Ökológiai Folyóirat 14: 12, 2001, 20-39.
Kállay Géza: Nem puszta tett: Filozófia, Irodalom, Shakespeare
Budapest, 1999.
Kállay Géza: ”’The eye of man hath not heard…’: Fundamental Measurements from St Paul to Shakespeare’s Bottom”
The AnaChronisT 4, 1998, 1-30.
Matus-Kassai Gyöngyi: Conversion in Shakespearean Drama and in Early Modern Religious Discourse (PhD disszertáció) ELTE, Budapest: 2025
Szőnyi György Endre: “’Contending with the Fretful Element’: Shakespeare and the (Gendered) Great Chain of Being”
Gender Studies 11:1, 2013, 1-22., 22.
Szőnyi György Endre: ”Frances A. Yates: Shakespeare’s Last Plays. A New Approach; The Occult Philosophy in the Elizabethan Age”
in: Helikon Irodalomtudományi Szemle 31:1, 1985, 110-113., 4.
SHAKESPEARE-I MŰFAJOK. KRITIKAI MEGKÖZELÍTÉSEK ÉS POÉTIKA
Bernáth András: „Az újhistorizmus bírálata, avagy mi az etika mércéje Shakespeare-nél és mai kritikusainál?”
Helikon Irodalomtudományi Szemle 1-2, 1998, 183-193.
Dávidházi Péter: ”Redefining Knowledge: An Epistemological Shift in Shakespeare Studies”
Shakespeare Survey 66, 2013, 166-176.
Dávidházi Péter: „’Shakspere után’. Egy rejtélyes műfordítás nyomában”
Filológiai Közlöny 52: 3-4, 2006, 197-206.
Dávidházi Péter: ”Voicing the Distant: Shakespeare and Russian Modernist Poetry”
Translation And Literature 15: 1, 2006, 122-129.
Dávidházi Péter: ”Weimar, Shakespeare and the Birth of Hungarian Literary History”
in: Ina, Schabert (szerk.) Shakespeare Jahrbuch
Bochum, 2005, 98-118.
Dávidházi Péter: The Romantic Cult of Shakespeare: Literary Reception in Anthropological Perspective
London, 1998.
Dávidházi Péter: ”The Rhetoric of Apology in Early Shakespeare Criticism”
in: Novák, György (szerk.) HUSSE Papers 1995. Proceedings of the Second Conference of HUSSE, Szeged, 1995, 175-182.
Dávidházi Péter: ”Ecrire le pélerinage littéraire: visiteurs au tombeau de Shakespeare”
in: Tverdota, György (szerk.) Écrire le voyage
Paris, 1994, 45-52.
Dávidházi Péter: ”’Cult and Criticism: Ritual in the European Reception of Shakespeare”
in: Dávidházi, Péter; Karafiáth, Judit (szerk.) Literature and Its Cults an Athropological Approach: (La littérature et ses cultes: Approche anthropologique)
Reston, 1994, 29-45.
Dávidházi Péter: ”The Journey through Boundaries: The Significance of Pilgrimage in the Shakespeare Cult”
in: Bauer, Roger; Fokkema, Douwe (szerk.) Space and boundaries: Proceedings of the XIIth Congress of the International Comparative Literature Association: Espace et frontières: Actes du XIIe Congrès de l’Association Internationale de Littérature Comparée
München, 1990, 585-590.
Dávidházi Péter: ”Cult and Criticism: Ritual in the European Reception of Shakespeare”
Neohelicon 17: 1, 1990, 59-78.
Fabiny Tibor: „A szem mint metafora Shakespeare tragédiáiban”
in: Fabiny, Tibor (szerk.) Szótörténések: Hermeneutikai, teológiai és irodalomtudományi tanulmányok
Budapest, 2009, 95-108.
Fabiny Tibor és U. Németh Jenő: “Les histories tragiques”
in: Tibor, Klaniczay; Eva, Kuschner (directeurs) L’Époque de la Renaissance (1400–1600) A Comparative History of Literatures in European Languages. Tome IV: Crises et Essors Nouveaux (1560–1610)
Amsterdam/Philadelphia, 2000, 579–595.
Fabiny Tibor: „A shakespeare-i tragédia és komédia komplementaritása”
Látó, 1994/3, 97–105.
Gellért Marcell: Shakespeare illúziók nélkül, avagy tragédia kontra teória
Egyetemi doktori disszertáció, ELTE, 1994
Kállay Géza: ”What is a (Shakespearean) Source?”
Hungarian Journal of English And American Studies 18: 1-2, 2012, 317-329.
Kállay Géza: „Van-e paradigmaváltás a Shakespeare-kutatásban a 21. század elején?”
Filológiai Közlöny 53: 3-4, 2007, 143-152.
Kiséry András: “Ki írta Shakespeare-t?”
in: Kiss Attila, Matuska Ágnes és Péter Róbert (szerk.), Fidele Signaculum: Írások Szőnyi György Endre tiszteletére / Writings in Honour of György Endre Szőnyi
Szeged2022, 461-479.
Kiss Attila Atilla, „Matuska Ágnes: Előszó: Ki merre tart a magyar Shakespeare-kutatásban?”
Filológiai Közlöny 53 : 3-4, 2007,141-142.
Matuska Ágnes: „’Totus mundus…’: A színház-metafora középkori és reneszánsz elemei Shakespeare drámáiban”
In: Herczeg, Tamás (szerk.) Emlékkonferencia. Shakespeare 400. Szabadtéri Játékok 85
Szeged, 2016, 21-29.
Matuska Ágnes: „Variations on the Play Metaphor: Shakespeare’s Theatrum Mundi and its Hungarian Perspective”
In: Jana, Bzochová-Wild (szerk.) „In double trust” : Shakespeare in Central Europe
Bratislava, 2014, 118-128.
Márkus Zoltán: “The Folgers’ First Folios.” Shakespeare. 20 (2024), Issue 1: “The 1623 First Folio.” Eds. Gabriel Egan and Miranda Fay Thomas: 104-115.
https://doi.org/10.1080/17450918.2023.2254278 .
Ivan Nyusztay: „Shakespeare’s Momentary Lapses of Reason: The Paradox and the Absurd”
The AnaChronisT 18/2 , 2018, 430-441.
Katalin Palkóné Tabi: ”Family Issues in Shakespeare”
Journal de l’Association Comenius/ Journal of the Comenius Association 26 : 26, 2017, 18-20.
Pikli Natália: Shakespeare minden időkre
Budapest, 2025
Pikli Natália: The Prism of Laughter: Shakespeare’s ‘very tragical mirth’ (monográfia, tárgyalt művek: Titus Andronicus, Tévedések vígjátéka, III. Richárd, IV. Henrik, Lear király; karnevál- és nevetéselméletek)
Saarbrücken, 2009, 162.
Szőnyi György Endre: „Kortársaink-e Shakespeare románcai?”
Szcenárium. A Nemzeti Színház Művészeti Folyóirata 2:6, 2014, 27-41.
Szõnyi György Endre: „Shakespeare és a kulturális reprezentációk elmélete”
Filológiai Közlöny 53:3-4, 2007, 153-164., 12.
Szőnyi György Endre: „Az újhistorizmus és az amerikai Shakespeare-kutatás”
Helikon Irodalomtudományi Szemle 44:1-2, 1998, 11-33., 23.
Szőnyi György Endre: „Az ‘új historizmus’ és a mai amerikai Shakespeare-kutatás”
in: Fabiny, Tibor; Geher, István (szerk.) Új Magyar Shakespeare Tár I. kötet: a Magyar Shakespeare Bizottság kiadványa
Budapest, 1988, 55-71., 17.
SHAKESPEARE ÉS IKONOGRÁFIA
Dávidházi Péter: „Könyvtár, múzeum, szentély. A Folger Shakespeare Library szimbolikus jelentése”
Látó (Budapest) V: 3, 1994, 145-153.
Fabiny Tibor (szerk.): „’Megvakult szülők – látó gyermekek’ A ‘szem’ mint metafora Shakespeare tragédiáiban”
in: Fabiny Tibor ; Pál József; Szőnyi György Endre (szerk.) Credo, 1999, 76–86.
Fabiny Tibor: A reneszánsz szimbolizmus: ikonográfia, emblematika, Shakespeare
Szeged, 1998
Fabiny Tibor: “The Eye’ as a Metaphor in Shakespearean Tragedy”
in: Katalin, Kürtösi; József, Pál (szerk.) Celebrating Comparativism. Papers offered for György M. Vajda and István Fried
Szeged, 1994, 461–78.
Fabiny Tibor: “Literature and Emblems New Aspects in Shakespeare Studies”
Shakespeare and the Emblem, Szeged, 1984, 7–55.
Fabiny Tibor: “Theatrum Mundi and the Ages of Man”
Shakespeare and the Emblem,1984, 273–336.
Fabiny Tibor: “Veritas Filia Temporis. The Iconography of Time and Truth in Shakespeare”
Acta Litteraria, 1984, 61–98.
Fabiny Tibor: “Ripeness is All The Wheel of Time as a System of Imagery in Shakespeare’s Dramas”
Papers in English and American Studies 2, Szeged, 1982, 153–93.
Földváry Kinga: ”Medieval Heroes, Shakespearean Villains – Modern Saints?”
in: Simonkay, Zsuzsanna; Nagy, Andrea (szerk.) Heroes and Saints: Studies in Honour of Katalin Halácsy
Budapest, 2015, 269-282.
Földváry Kinga: ”’The Apparel oft Proclaims the Man’: The Motif of Clothing in Hamlet”
in: Kathleen, E Dubs (szerk.) “Now you see it, now you don’t”: Hiding and Revealing in Text and Performance
Piliscsaba, 2006, 42-50.
Földváry Kinga: ”’Félre ezen toldalékokkal’?: A ruha-motívum Shakespeare három tragédiájában”
in: Kiss, Attila; Géher, István (szerk.) Az értelmezés rejtett terei: Shakespeare-tanulmányok
Budapest, 2003, 93-109.
Hargitai Márta: ”Time, Timing and Time Gaps in Macbeth and The Tempest: Prospero’s Island as Bank and Shoal of Time”
in: Ruttkay, Veronika; Gárdos, Bálint (szerk.) HUSSE 11: Proceedings of the 11th Conference of the Hungarian Society for the Study of English
Budapest, 2014, 213-223.
Hargitai Márta: ”A természetfeletti ábrázolása Shakespeare Szentivánéji álom, Macbeth és A vihar című drámájában és Fuseli Shakespeare-illusztrációin”
in: Frank, Tibor; Károly, Krisztina (szerk.) Az angol tudománya: 125 éves az egyetemi angol szak, 1886-2011
Budapest, 2013, 161-168.
Kállay Géza: ””Ha megful a fuldokló rend …”: a rend fogalma Shakespeare drámáiban”
Café Bábel 1: 1, 1991, 55-64.
Kiséry András: “Emblems of the Polity: The wounds of rhetoric and of the body politic in Shakespeare’s Rome”
in: Rowland Wymer and György E. Szőnyi (szerk.) The Iconography of Power. Ideas and Images of Rulership on the English Renaissance Stage.
Szeged, 2000, 161-179.
Kiss Attila: „Kísérletek és újítások a Stuart-drámában”
In: Bényei Tamás-Kállay Géza✝ (főszerk.) Az angol irodalom története. Kiss, Attila; Szőnyi, György Endre (szerk.) 2. A kora újkor irodalma az 1480-as évektől az 1640-es évekig.
Budapest, 2020, 382-399.
Kiss Attila: „Az emblematikus gondolkodásmód és az emblematikus színház”
In: Bényei Tamás-Kállay Géza✝ (főszerk.) Az angol irodalom története. Kiss, Attila; Szőnyi, György Endre (szerk.) 2. A kora újkor irodalma az 1480-as évektől az 1640-es évekig.
Budapest, 2020, 74-280.
Kiss Attila: ”Demetaphorization, Anatomy, and the Semiotics of the Reformation in Early Modern Revenge Tragedy”
Studia Anglica Poznaniensia 53 : 1, 2018, 177-201.
Kiss Attila : ”Demetaphorization on the Early Modern Emblematic Stage”
In: Tóth, Sára; Kókai, Nagy Viktor; Marjai, Éva; Mudriczki, Judit; Turi, Zita; Arday-Janka, Judit (szerk.) Szólító Szavak – The Power of Words : Tanulmányok Fabiny Tibor hatvanadik születésnapjára – Papers in Honor of Tibor Fabiny’s Sixtieth Birthday
Budapest, 2015, 295-304.
Kiss Attila: „Vérszemiotika: a test kora modern és posztmodern színházai”
Jelenkor: Irodalmi és művészeti folyóirat, 48 : 6, 2005, 619-632.
Kiss Attila: ”The Semiography of Representational Techniques in Early Modern and Postmodern Drama”
in: Sabine, Coelsch-Foisner; György, E. Szőnyi (szerk.) „Not of an Age, but for All Time” : Shakespeare across Lands and Ages: Essays in Honour of Holger Klein on the Occasion of His 66th Birthday
Wien, 2004,123-136.
Kiss Attila: „Szó vagy kép?: reprezentációs technikák szemiográfiája a kora modern és posztmodern drámában”
in: Kiss, Attila; Szőnyi, György Endre (szerk.) Szó és kép : a művészi kifejezés szemiotikája és ikonográfiája: tanulmányok
Szeged, 2003, 21-32.
Kiss Attila: ”The Iconography of Violence in English Renaissance Tragedy: A Semiotic Approach”
in: Kiss, Attila (szerk.) Iconography in Cultural Studies : papers from the international conference „Iconography East and West” : Szeged, 1993
Szeged, 1996, 99-112.
Kiss Attila: ”The Semiotics of Revenge. Subjectivity and Abjection in English Renaissance Tragedy”
in: Kiss, Attila; Szabari, Antónia: The Semiotics of Revenge. Subjectivity and Abjection in English Renaissance Tragedy : Demand Desire and the Drive in Sidney’s Texts and Their Contexts
Szeged, 1995, 5-96.
Pikli Natália: ”’Such Flirts As They’: The Hobby-Horse in Early Modern Emblem Books”
in: Tóth, Sára; Kókai, Nagy Viktor; Marjai, Éva; Mudriczki, Judit; Turi, Zita; Arday-Janka, Judit (szerk.) Szólító Szavak – The Power of Words : Tanulmányok Fabiny Tibor hatvanadik születésnapjára – Papers in Honor of Tibor Fabiny’s Sixtieth Birthday
Budapest, 2015, 305-315.
Pikli Natália: ”Across cultures: Shakespeare and the carnivalesque shrew”
European Journal of English Studies 14:3, 2010, 235-248.
Pikli Natália: „Misztérium szamárháton. A szamár ikonográfiája és értelmezési lehetőségei Shakespeare műveiben”
in: Kiss, Attila; Szőnyi, György Endre (szerk.) Szó és kép : a művészi kifejezés szemiotikája és ikonográfiája: tanulmányok
Szeged, 2003, 247-257.
Szőnyi György Endre: „A hatalom ikonológiája. A 450 éves Shakespeare és a Szegedi Szabadtéri”
in: Herczeg, Tamás (szerk.) Tér, művészet, szellemiség: Tudományos konferencia a Szegedi Szabadtéri Játékok háború utáni újraindulása (1959) 55. évfordulója alkalmából
Szeged, 2014 171-181., 11.
Szőnyi György Endre: ”Matching the ‘Falles of Princes’ and ‘Machiavell’: Tradition and Subversion in the Historiography and Iconography of Shakespeare’s Histories”
in: Szőnyi, György E; Wymer, Rowland (szerk.) The Iconography of Power: Ideas and Images of Rulership on the English Renaissance Stage
Szeged, 2000, 5-31., 27.
Szőnyi György Endre: ”From Image Hunting to Semiotics. Changing Attitudes toward Shakespeare’s Imagery”
in: Bernard, J; Grzybek, P; Withalm, G (szerk.) Modellierungen von Geschichte und Kultur – Modelling History and Culture. : Akten des 9. Internationalen Symposiums der Österreichischen Gesellschaft für Semiotik – Universität Graz, Proceedings of the 9th International Symposium of the Austrian Association for Semiotics — University of Graz
Wien, 2000, 799-808., 10.
Szőnyi György Endre: „Vizuális elemek Shakespeare művészetében: (A ‘képvadászattól’ az ikonológiáig)”
in: Pál, József; Fabiny, Tibor; Szőnyi, György Endre (szerk.) A reneszánsz szimbolizmus: Ikonográfia, emblematika, Shakespeare
Szeged, 1987, 84-124.
SHAKESPEARE ÉS FORDÍTÁS
Almási Zsolt: “»This is one Lucianus, nephew to the king!: « Political Dynamics of Four Hungarian Translations of Hamlet”
Multicultural Shakespeare 28 : 43, 245-263.
Łódź, 2023
Bernáth András: „Szerelem, szeretet és barátság: több Shakespeare, kevesebb költőiség?: William Shakespeare szonettjei Fazekas Sándor fordításában”
Tiszatáj 78. évf. 2024. október, 83-87.
Fazekas Sándor: „Ahogy nekünk tetszik: Nádasdy Ádám Shakespeare-fordításairól”
Kalligram: Művészet és Gondolat 3, 2009, 97-99.
Horváth Lajos –Hicsik Dóra: „Kosztolányi Dezső »Shakespeare-nyelve«”
Híd : 5, 2020, 86-96.
Horváth Lajos: „Kosztolányi mint Shakespeare-fordító IV. A századfordulós Erzsébet-kultusz, mint az első magyar Téli rege-újrafordítás hatástörténeti háttere: Erzsébet királyné Shakespeare-fordításai nyomában, avagy Kosztolányi Budapesten és Bécsben …”
Híd : 7-8., 2023, 156-182.
Horváth Lajos: „Kosztolányi mint Shakespeare-fordító III. A századfordulós Erzsébet-kultusz mint az első magyar Téli rege-újrafordítás hatástörténeti háttere: Shakespeare Szabadkán, avagy szobor a vásznon (Shakespeare után szabadon)…”
Híd : 5-6., 2023, 197-236.
Horváth Lajos (Műfordító) : Shakespeare, William: Első Fólió (részletek)
Ambroozia 2023/3.
Horváth Lajos: „Giottótól a Tragédiáig, avagy Dantén és Shakespeare-n is túl.: Nádasdy Ádám eddigi negyvenéves műfordítói pályaíve”
Parnasszus 2023/03., 65-78.
Horváth Lajos: „Kosztolányi mint Shakespeare-fordító II.: A századfordulós Erzsébet-kultusz mint az első magyar Téli rege-újrafordítás hatástörténeti háttere: Telcs Ede visszaemlékezései mentén.”
Híd : 2023/01-02, 2023, 142-159.
Horváth Lajos: „Kosztolányi mint Shakespeare-fordító I.: A századfordulós Erzsébet-kultusz mint az első magyar Téli rege-újrafordítás hatástörténeti háttere: Ifjabb Brenner József gyerekkori naplóbejegyzései és egyéb korabeli sajtóközlések alapján.”
Híd : 2022/11-12, 2022, 103-125.
Márkus Zoltán: “Celebrating Life: Translation as an Act of Survival.”
in: Sergio Costola és Michael Saenger (szerk.) Shakespeare in Succession: Translation and Time.
Montréal és Kingston, 2023, 202-218.
Minier Márta és Lily Kahn (szerk). Hamlet Translations: Prisms of Cultural Encounters across the Globe.
Cambridge, 2021.
Minier Márta: „The Rhetoric of Mastery and Discipleship in the Hungarian Canon of Hamlet Translations”
in: Minier Márta és Lily Kahn (szerk). Hamlet Translations: Prisms of Cultural Encounters across the Globe.
Cambridge, 2021, 162-184
Minier Márta: ”Shakespeare Translation and Taboo: A Case Study in Retranslation”
Gramma 12, 2004, 73-87.
Nádasdy Ádám: A csökkenő költőiség: Tanulmányok, beszélgetések Shakespeare és Dante fordításáról
Budapest, 2021
Nádasdy Ádám: „A csökkenő költőiség: Shakespeare műveinek fordításairól”
Criticai Lapok XIV:9-10, Budapest, 2005, 1-3., 3.
Nádasdy Ádám fordításai:
- A vihar. Budapest 2023
- Hamlet. Budapest, 2023
- Rómeó és Júlia. Budapest, 2021
- Szentivánéji álom. Budapest, 2021, 2018
- Lear király. Budapest, 2017
Shakespeare drámák. Nádasdy Ádám fordításai:
Első kötet: Tévedések vígjátéka, Szentivánéji álom, A makrancos hölgy, Hamlet; Budapest, 2001 és 2007
Második kötet: Ahogy tetszik, Vízkereszt, Rómeó és Júlia, A vihar; Budapest, 2008
Harmadik kötet: A velencei kalmár, Lear király, Szeget szeggel, IV. Henrik 1. és 2. rész; Budapest, 2018
Nyáry, Krisztián ; Fazekas, Sándor (Az interjút adta) ; Pikli, Natália (Az interjút adta): „Shakespeare sem volt marslakó vagy űrlény”
Buksó, (a 24.hu podcast sorozata), 2023
Paraizs Júlia: „The Author, the Editor and the Translator: William Shakespeare, Alexander Chalmers and Sándor Petőfi or the Nature of a Romantic Edition”
Shakespeare Survey 59, 2006, 124-135.
Pikli Natália: „»Mondhatta volna szebben, kis lovag«: Shakespeare és a kortárs magyar újrafordítások”
Studia Litteraria 63 : 1-2, 2024, 142-160.
Szele Bálint: ”Translating Shakespeare for the Hungarian Stage: Contemporary Perspectives”
E-journal of the American Hungarian Educators Association 6 , 2013, 15.
Szele Bálint: „Műfordítói eljárások Hajnal Anna A velencei kalmár-fordításában”
in: Gecső, Tamás; Sárdi, Csilla (szerk.) Az interkulturális kommunikáció elmélete és gyakorlata.
Budapest, 2013,203-208.
Szele Bálint: Szabó Lőrinc Shakespeare-drámafordításai
Budapest, 2012
Szele Bálint: „Szöveghűség és színpadi hatás. Szabó Lőrinc Macbeth-fordítása”
Parnasszus: Költészeti folyóirat 16 : 1, 2010, 75-83.
Szele Bálint: „A Shakespeare-fordítás korszakai Magyarországon”
in: Pásztori, Bernadett; Radnai, Márton; Falusi, Eszter (szerk.) Pro Scientia Aranyérmesek VII. Konferenciája : Gödöllő, 2004. november 26-28. : előadások
Budapest, 2007, 26-33.
Szele Bálint: „Pillanatképek egy fordító életéből (Szabó Lőrinc Shakespeare-drámafordításai)”
Napút: Irodalom Művészet Környezet 8 : 4, 2006, 116-127.
Szele Bálint: „A Shakespeare-drámafordítás mint kommunikatív kompetencia”
in: Gecső, Tamás (szerk.) Nyelvi kompetencia – kommunikatív kompetencia
Székesfehérvár, 2006, 335-344.
SZONETTEK
Bernáth András: „Szerelem, szeretet és barátság: több Shakespeare, kevesebb költőiség? : William Shakespeare szonettjei Fazekas Sándor fordításában”
Tiszatáj: 78. évf. : 2024. október, 83-87.
Fazekas Sándor: „The Hunger and the Sea: New Connections Between The Sonnets and Twelfth Night, or What You Will of Shakespeare”
Szcenárium 12 : 2, 2024, 105-112.
Fazekas Sándor: „A tenger és az éhség: A Shakespeare-szonettek és a Vízkereszt, vagy amit akartok újabb összefüggései”
Szcenárium 12 : 1-2, 2024, 106-112.
Fazekas, Sándor (Kritikai kiadás készítője, fordító) ; Szathmáry, István (szerk.): William Shakespeare szonettjei: Fazekas Sándor fordításában
Budapest, Magyarország : MMA Kiadó (2023)
Fazekas Sándor: „A huncut virginál: William Shakespeare Szonettjei Fazekas Sándor fordításában (versfordítás)”
ÚJNAUTILUS IRODALMI ÉS TÁRSADALMI PORTÁL : (2023. április 4.)
Nyáry Krisztián interjúja Fazekas Sándorral és Pikli, Natáliával: „Shakespeare sem volt marslakó vagy űrlény”
Buksó (a 24.hu podcast sorozata könyvekről, írókról, olvasókról és olvasásról), Magyarország, 2023
Fazekas Sándor : „»My love is as a fever«: Testi és lelki betegségek a Szonettekben”
In: Kiss, Attila; Matuska, Ágnes; Péter, Róbert (szerk.) Fidele Signaculum : Írások Szőnyi György Endre tiszteletére = Writings in Honour of György Endre Szőnyi
Szeged, 2022, 311-328.
Fazekas Sándor: „Az uzsorás, az illatszerész és a naplemente: Újabb részletek William Shakespeare Szonettjeinek készülő új fordításából”
Kortárs 66 : 1, 2022, 25-30.
Fazekas Sándor: „A fülemüle és a pacsirta: Újabb részletek a Shakespeare-szonettek készülő új fordításából”
Kortárs 66 : 7, 2022, 132-135.
Fazekas Sándor: „A tökéletes barátság: Részletek Shakespeare szonettjeinek új fordításából”
Kalligram 30 : 5 (május), 2021, 15-27.
Fazekas Sándor: „The Sonnets in Hungarian”
https://www.shakespeare.org.uk/explore-shakespeare/blogs/sonnets-hungarian/, A stratfordi Shakespeare Birthplace Trust lektorált blogja, 2020
Fazekas Sándor: „A testet öltött ideál: William Shakespeare 75. szonettjének új fordítása”
Bárka 28 : 2, 2020, 62-64.
Fazekas Sándor: „Csak egy vagy, mégis minden árny tiéd”: Szonettek Fazekas Sándor fordításában
Tiszatáj 74 : 12, 2020, 45-47.
Fazekas Sándor: „A féreg és a rózsa: A Vízkereszt és a Szonettek összefüggései”
Bárka Online 2020.01.27.
Fazekas Sándor: „Triptichon: Részlet William Shakespeare Szonettjeinek új fordításából”
Anyanyelvi Kultúraközvetítés 2:1, 2019, 24-31.
Horváth Lajos: Szonettkoszorú (válogatott műfordítások Edmund Spenser, Sir Thomas Wyatt, Henry Howard, Sir Philip Sidney, Thomas Churchyard, John Donne és William Shakespeare verseiből)
Parnasszus (1219-3275): 2024/6, 72-77
Horváth Lajos: „Vágyképszerű átváltozás-történetek a Shakespeare Szonettjeiben”
in: Bollobás, Enikő (szerk.) A szubjektum színeváltozásai: Narratív, kapcsolati és testi alanyiság az irodalomban és a kultúrában
Szeged, 2017, 32-52.
Horváth Lajos: „A Shakespeare Szonettjei fordítástörténete”
Ambroozia Irodalmi Folyóirat 2, 2017.
Horváth Lajos: „A hibák konstruktív jellege Shakespeare Szonettjeiben”
Kalligram: Művészet és Gondolat 25: 6, 2016, 113-117.
Horváth Lajos: „A Szonettek általános problémaköre”
Első Század 14: 4, 2015, 33-40.
Horváth Lajos: „Az ámorteológia érvényesülése a Szonettekben”
Irodalmi Szemle, 59/5, 2016. 13–26.
Horváth Lajos: „Kultúrtörténeti hatások a Shakespeare szonettjeiben”
Várad 14: 11, 2015, 101-107.
Horváth Lajos: „Az önálló egységek kérdései William Shakespeare Sonnets 1609-es kiadásában”
in: Kovács, Gábor (szerk.) Bagoly Almanach
Veszprém, 2011, 2-29.
Minier Márta ‘“Not for the Faint Hearted”: Volcano Theatre’s L.O.V.E. as a Physical Theatre Adaptation of the Sonnets’
In Kingsley-Smith, Jane and Rampone, William Jnr. (szerk). Shakespeare’s Global Sonnets
London, 2022, 201-219.
Oroszlán Anikó: „Csak semmi szexet, kérem, angolok vagyunk!: William Shakespeare szonettjei Fazekas Sándor fordításában”
Revizor : 2023. dec. 11. https://revizoronline.com/william-shakespeare-szonettjei-fazekas-sandor-forditasaban-recenzio/
Paraizs Júlia: „A 129. szonett és a többiek: Shakespeare Szonettjei Peter Brook rendezésében és Géher István 129. szonettelemzésnek tükrében.”
in: Pikli, Natália (szerk.) Kinek teszel milyen hitet : Ünnepi kötet Géher István 70. születésnapjára
Budapest, 2010, 229-237.
Paraizs Júlia: ”Re-gendering or Unsexing?: Shakespeare’s Sonnets in Hungarian”
in: Jürgen, Gutsch; Manfred, Pfister (szerk.) Shakespeare’s Sonnets Global : An Anthology Celebrating the Quartercentenary of Shake-speares Sonnets (1609)
Dozwil, 2009, 325-336.
Szele Bálint: “Far from Variation or Quick Change”: Classical and New Translations of Shakespeare’s Sonnets in Hungary
In: Kingsley-Smith, Jane; Rampone, W. Reginald (szerk.) Shakespeare’s Global Sonnets : Translation, Appropriation, Performance
Cham, Svájc, 2023, 89-106.
Szele Bálint: „Shakespeare szonettjei – verstörténet és kultúrtörténet” (Első és második rész)
Polymatheia 19 : 1-2, 2022, 115-128 és 19 : 3-4 , 2022, 137-148.
Szele Bálint: ”Ambiguity and Language Play in Shakespeare’s Sonnets – Approximations in Hungarian Translations
in: Gecső, Tamás; Szabó, Mihály (szerk.) Egy- és többértelműség a nyelvben
Budapest, 2018, 226-231.
Szele Bálint: „Fordítási nehézségek Shakespeare szonettjeiben”
in: Gecső, Tamás (szerk.) Ikon, nyelvi jel, szimbólum: nem természetes jelek a kommunikációban
Budapest, 2016,182-188.
Szele Bálint: „Kompozíciós elvek Shakespeare szonettjeiben”
in: Szőllősi, László (szerk.) Pro Scientia Aranyérmesek X. Konferenciája : Budapest, 2010. szeptember 30 – október 03. :előadások
Budapest, 2011, 225-228.
SHAKESPEARE-KUTATÁS
Almási Zsolt: „Shakespeare és a változás: ESRA2023”
Vigilia 2023 : december, 1169-1171.
Bús Éva: „From the Globe to globalisation: Shakespeare studies in the 21st century”
In: Humán tudományok: válaszok a globális kihívásokra = Humanities: responses to global challenges
Veszprém, 2023, 12.
Matuska Ágnes: „Shakespeare’s World and Crisis: Dilemmas of a Scholarly Representation”
In: Richard, Chapman; Florence, March; Paola, Spinozzi; Nathalie, Vienne-Guerrin (szerk.) Facing Europe in Crisis: Shakespeare’s World and Present Challenges
Porto, 2024, 43-54.
Pikli Natália: „Mire jó egy Shakespeare-tudós?: Tudomány, kreativitás és a lelki egészség kérdése”
Apertúra 20 : 1, 2024, 38-52.
SHAKESPEARE ÉS OKTATÁS
Bús Éva „To meme or not to meme. Questions of using social media content when teaching Shakespeare’s dramas”
In: Somogyvári, Lajos; Tóth, József (szerk.) Humán tudományok: pedagógusképzés és tananyagfejlesztés 3.
Budapest, 2022
Fazekas Sándor: „Ahogy nekik tetszik: Shakespeare tanítása – ma”
Szcenárium 9 : 4, 2021, 78-83.
VÉNUSZ ÉS ADONISZ
Láncos Eszter: “»Within her bosom it shall dwell« – Remembrance and Shakespeare’s Venus and Adonis”
In: Kiss, Attila; Matuska, Ágnes; Péter, Róbert (szerk.) Fidele Signaculum : Írások Szőnyi György Endre tiszteletére = Writings in Honour of György Endre Szőnyi
Szeged, 2022, 571-586.