SHAKESPEARE TRAGÉDIÁIRÓL ÁLTALÁBAN
Gellért Marcell: A színház dramaturgiai tér-képe Shakespeare királytragédiáinak tükrében
Doktori disszertáció (PhD), ELTE, 2008
Kiss Attila: „Kettős anatómia Shakespeare drámáiban és az angol reneszánsz bosszútragédiákban”
in: Herczeg, Tamás (szerk.) Emlékkonferencia. Shakespeare 400. Szabadtéri Játékok 85
Szeged, 2016, 31-40.
Nyusztay Iván: „Az önazonosság teleologikus konfigurációja a Shakespeare-tragédiában”
in: Bényei, Tamás (szerk.) Átjárások: fiatal anglisták és amerikanisták tanulmányai
Budapest, 2005, 70-89.
Nyusztay Iván: „Tétlenség és önazonosság a görög és a Shakespeare- drámában”
Jelenkor: Irodalmi és művészeti folyóirat 48 : 6, 2005, 601-618.
Nyusztay Iván: Myth, Telos, Identity: The Tragic Schema in Greek and Shakespearean Drama
New York, Amsterdam, 2002
Nyusztay Iván: ”On the treshold of the tragic: the teleological foundations of Greek and Shakespearean tragedy”
Hungarian Journal of English and American Studies 3: 2,1997, 71-87.
Pikli Natália: The Prism of Laughter. Shakespeare’s „very tragical mirth”
Saarbrücken, VDM Verlag, 2009. (Titus Andronicus, The Comedy of Errors, Henry IV, Richard III, King Lear, Bakthinian carnival theory, laughter theories, 2003 doctoral dissertation published)
ANTONIUS ÉS KLEOPÁTRA (ANTONY AND CLEOPATRA)
Gellért Marcell: ”’A Space for Farther Travel’: Antony and Cleopatra in Shakespeare’s ‘Spacious Mirror’”
in: Matuska, Ágnes; Kocic-Zámbó, Larisa (szerk.) Essays on the Medieval Period and the Renaissance : Things Old and New
Newcastle upon Tyne, 2019, 15-27.
Minier Márta: ”The ’Contemporary Past’ in Retakes on the Roman Plays: Recontextualising Themes and Modernising Character in David Lane’s Work for Young People and for Community Promenade Performance”
in: Maria Del Sapio (szerk.) Rome in Shakespeare’s World, Edizioni di Storia e Letteratura, ‘Biblioteca di Studi Inglesi’
Róma, 2018, 221-240.
CORIOLANUS
Minier Márta: ”The ’Contemporary Past’ in Retakes on the Roman Plays: Recontextualising Themes and Modernising Character in David Lane’s Work for Young People and for Community Promenade Performance”
in: Maria Del Sapio (szerk.) Rome in Shakespeare’s World, Edizioni di Storia e Letteratura, ‘Biblioteca di Studi Inglesi’
Róma, 2018, 221-240.
Paraizs Júlia: „Táblabírói jellemű leczkék: Egressy Gábor és Kossuth Lajos vitája az 1842-es Coriolanus-bemutató tükrében”
Irodalomtörténeti Közlemények 119 : 1, 2015, 108-137.
Paraizs Júlia: „A többes szerzőség poétikája: Petőfi Coriolanus-fordítása”
in: Szilágyi, Márton (szerk.) Ki vagyok én? Nem mondom meg : Tanulmányok Petőfiről
Budapest, Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM), 2014, 58-102.
Paraizs Júlia: Shakespeare-t fordító Petőfi: Petőfi Sándor Coriolanus-fordításának irodalomtörténeti és műfordítás-kritikai problémái
ELTE BTK, Irodalomtudományi Doktori Iskola, Angol-amerikai Intézet, 2008, doktori disszertáció
Paraizs Júlia: „Petőfi Coriolanus-fordítása”
in: Géher, István; Hermann, István; Papp, István (szerk.) Shakespeare-kollégium
Budapest, Argumentum, Eötvös József Collegium, 2000, 53-87.
HAMLET
Almási Zsolt : „A néző identitása: Mi József Attila Hamletnek?”
Bárka: Irodalmi, művészeti és társadalomtudományi folyóirat XXVI: 2018/5, 74-78.
Almási Zsolt: “’Had I but time’ uses of time in Hamlet”
in: Fabiny, Tibor (szerk.) “What, Then, Is Time?” : Responses in English and American Literature
Piliscsaba, 2001, 98-109.
Almási Zsolt: „Herkules alakváltozásai: Hercules-utalások William Shakespeare Hamletjében”
in: Kiss Attila; Géher István (szerk.) Az értelmezés rejtett terei: Shakespeare-tanulmányok
Budapest, 2003, 65-76.
Almási Zsolt: „S/VV/W/B Hamlet és az iniciálék”
Filológiai Közlöny 2013/3, 312-332.
Bernáth András: ”The Challenge of the Old Mole: A Key Problem in Shakespeare’s Hamlet and Its Reception”
in: Kérchy, Anna (szerk.) Posthumanism in Fantastic Fiction
Szeged, 2018, 209-226.
Bernáth András: „Látszat, valóság és a természetfeletti: Élet és halál kérdései a Hamletben és a Macbethben”
in: Almási, Zsolt; Fabiny, Tibor; Pikli, Natália (szerk.) Élet és halál Shakespeare életművében: 400 éves jubileum
Budapest, 2017, 217-239.
Bernáth András: „Hamlet: A gonosz szellem áldozata”
Symposion: Irodalom Művészet Tudomány Kritika 3: 5, 1995, 23-41.
Cseicsner Otília: „Hamlet meghal. Edward Gordon Craig és a moszkvai Hamlet”
Pro Philosophia Füzetek 1-2, 1997.
Dávidházi Péter: ”The Charge of Fatal Inattention: Jephthah’s Vow and Hamlet’s Warning Reconsidered”
in: Katalin, G Kállay; Mátyás, Bánhegyi; Ádám, Bogár; Géza, Kállay; Judit, Nagy; Balázs, Szigeti (szerk.) The Arts of Attention
Budapest, 2016, 175-198.
Dávidházi Péter: ”‘O Jephthah, judge of Israel’: From original to accreted meanings in Hamlet’s allusion”
Shakespeare Survey 68, 2015, 48-61.
Dávidházi Péter: „’Egy szép leánya, több se volt’: Ballada Jeftha áldozatáról Arany Hamlet-fordításában”
in: Paraizs, Júlia (szerk.) „Eszedbe jussak”: Tanulmányok Arany János Hamlet–fordításáról
Budapest, 2015, 141-170.
Dávidházi Péter: ”Camel, Weasel, Whale: The Cloud-Scene in Hamlet as a Hungarian Parable”
in: Ladina, Bezzola; Balz, Engler (szerk.) Shifting the Scene: Shakespeare in European Culture
Newark, 2004, 95-110.
Deres Kornélia: „Nosztalgia és újrajátszás: egy Hamlet-repertoár kortárs színrevitele”
Tiszatáj: Irodalmi Művészeti és Társadalmi Folyóirat 4, 2019, 63-71.
Deres Kornélia: „Hamlet: a hitelesség kísértete”
Dunai Limes: Irodalmi Kulturális Folyóirat. 2017.
Fabiny Tibor: „Hamlet mint a látás költészete”
Diakónia,1984/1, 132–41
Fabiny Tibor: “Hamlet, Student of Wittenberg. Shakespeare’s Hamlet and Luther’s Theology”
in: Correspondances – Kapcsolatok. Hommage à Martonyi Éva, Ádám Anikó, Bors Edit, Szávai Dorottya (szerk.)
Piliscsaba, 2006, 89–101.
Fabiny Tibor: „Luther és Hamlet, a wittenbergi diák”
Bárka: Irodalmi, művészeti és társadalomtudományi folyóirat 25:5, 2017, 58-72.
Fabiny Tibor: „Luther paradox teológiája és Hamlet, a wittenbergi teológus”
in: Fabiny Tibor (szerk.) A lutheri reformáció 500 éves öröksége
Budapest, 2018, 93-121.
Fabiny Tibor: „’The Figure of Twines’: A Hamlet hendiadiszei, magyar fordításuk (Arany J. és Nádasdy Á.) és a kettőzések dramaturgiai szerepe”
in: Paraizs Júlia (szerk.) „Eszedbe jussak”: Tanulmányok Arany János Hamlet–fordításáról
Budapest, 2015, 119-127.
Fabiny Tibor: “Trends in American Luther Research. Parallel Between Luther’s Theology and Shakespeare’s Hamlet”
in: Krisztina Dietz (ed.) My Fulbright Experience. Academic Years 2002/2003, 2003/2004
Budapest, Hungarian–American Commission for Educational Exchange, 2006, 145–157.
Fabiny Tibor (szerk., előszó és jegyzetanyag):
William Shakespeare: Hamlet. Kétnyelvű kiadás, Matúra Klasszikusok
Budapest, 1992
Fazekas Sándor: „Hamlet – újratöltve”
Bárka Online, 2018.
Fazekas Sándor: „Az ezerarcú hős – Kazinczy Ferenc Hamlet-fordításáról”
Bárka: Irodalmi Művészeti és Társadalomtudományi Folyóirat 26:5, 2018, 63-67.
Gellért Marcell: ”Suiting ‘the action to the word, the word to the action’: Staging the Mind in Shakespeare’s Hamlet and The Tempest”
in: Kiss, Zsuzsánna (szerk.) „Our wonder and astonishment” Shakespeare = „Varázslatod örök csodánk”
Nyíregyháza, 2016, 67-76.
Gellért Marcell: ”Room for Doubts in a Nutshell: (In)finite Spaces vs Spatial (In)definition in Hamlet”
The AnaChronisT13, 2008, 27-40.
Gellért Marcell: „Tőr lesz e darab: Hamlet-tanulmány”
in: Hermann István, Papp István (szerk.) Shakespeare Kollégium : Tanulmányok
Budapest, 2000, 105-133.
Kállay Géza: „’Kétségbeejtő már a hely maga’ és ’ami minket voltaképp jelölhet’: Hamlet szerepei és a jelentés terei”
in: Puhl Antal; Szalai András; Valastyán Tamás (szerk.) Árkádia: építészelméleti jegyzet
Debrecen, 2017.
Kállay Géza: ”Hamlet’s Mousetrap of the Imagination”
in: Borbély Judit; Czigányik, Zsolt (szerk.) A tűnődések valósága: Írások Sarbu Aladár 70. születésnapjára = The reality of ruminations: writings for Aladár Sarbu on his 70th birthday
Budapest, 2010, 107-123.
Kállay Géza: „A képzelet Hamlet egérfogójában”
Liget: Irodalmi és Ökológiai Folyóirat 23: 8, 2010, 2-20.
Kállay Géza: „’Nem mintha már teljesen elégült volnék dolgommal’: Arany János Hamlet-fordítása”
in: Szegedy-Maszák Mihály; Veres András (szerk.) A magyar irodalom történetei II. 1800-tól 1919-ig
Budapest, 2007, 491-510.
Kállay Géza: ”’To be or not to be’ and ’Cogito ergo sum’: Thinking and Being in Shakespeare’s Hamlet against a Cartesian Background”
The AnaChronisT, 1996, 98-123.
Kiséry András: “Hamletizing the Spirit of the Nation: Political Uses of Kazinczy’s 1790 Translation”
in: Holger Klein és Péter Dávidházi (szerk.): Shakespeare and Hungary. A Publication of the Shakespeare Yearbook, 7
Lewiston/Queenston/Lampeter, 1996, 11-35.
Kiséry András: Hamlet’s Moment: Drama and Political Knowledge in Early Modern England
Oxford, 2016.
Kiséry András: “‘I lack advancement’: public rhetoric, private prudence, and the political agent in Hamlet, 1561-1609”
English Literary History 81.1, 2014, 29-60.
Kiséry András: „Rosencrantz és Guildenstern utazása: külszolgálat és belső élet a Hamletben”
in: Almási Zsolt, Fabiny Tibor, Pikli Natália (szerk.) Élet és halál Shakespeare műveiben
Budapest, 2017, 89-108.
Kiséry András: „’Se füle, se farka’: Shakespeare a Hamletben”
in: Tamás Bényei (szerk.) Kötelezők.
Budapest, 1999, 37-81.
Kiss Attila: ”The Skin and Film on the Ulcer: Anatomy and the Performance of the Body on the Early Modern and Postmodern Stage”
HAL – Archive ouverte en Sciences de l’Homme et de la Société, 2019 (online publikáció: https://halshs.archives-ouvertes.fr/halshs-02145017/document )
Kiss Attila: ”Demetaphorization, Anatomy, and the Semiotics of the Reformation in Early Modern Revenge Tragedy”
Studia Anglica Poznaniensia (Poznań) 53: 1, 2018, 177-201.
Kiss Attila: „A tragikus hős tudatának felbomlása William Shakespeare két tragédiájában”
in: Fabiny Tibor (szerk.) Acta Iuvenum. Sectio Litteraria. IV. (Acta Universitatis Szegediensis)
Szeged, 1987,79-95.
Márkus Zoltán: “The Lion and the Lamb: Hamlet in London during World War II”
Shakespeare Survey 72 (2019) 112-20.
Márkus Zoltán: “Berlino e Budapest: gli Amleti dell’Europa in guerra.” [eredeti cím: “Hamlets in Warring Europe: Hamlet-productions in Berlin and Budapest during World War II.”] ford. Maddalena Pennacchia. In: Maria Del Sapio Garbero (szerk.) La traduzione di Amleto nella cultura europea. Velence, 2002, 61-75.
Márkus Zoltán: ”’The Embodied Genius’: Hamlet-Productions in Budapest during World War II”
in: Ittzés Gábor és Kiséry András (szerk.) Míves semmiségek/ Elaborate Trifles – Tanulmányok Ruttkay Kálmán 80. születésnapjára/ Studies for Kálmán G. Ruttkay on his 80th birthday
Piliscsaba, 2002, 91-105.
Matuska Ágnes: „’Idézlek, Hamlet!’: A játék arcai Shakespeare Hamletjében és Arany Hamlet-fordításában”
In: Paraizs Júlia (szerk.) „Eszedbe jussak”: Tanulmányok Arany János Hamlet-fordításáról
Budapest, 2015, 171-190.
Minier Márta: ”Fictitious and Fictionalised Hungarian Hamlet Performances”
Folio, 2006/II, 5-14.
Minier Márta: ”Hamlet, Petőfi and the Poet’s Mandate: Poems by János Arany, Éva Finta and Gábor Tompa’: Hamlet and Poetry
New Readings, 2012, 91-106.
Minier Márta és Ruth J. Owen: ”Hamlet and Poetry: Introduction”
New Readings, 2012, i-v.
Minier Márta: ”’Recruiting the Bard’ for Socialism: Introducing Margit Gáspár’s Hamlet Is Not Right as Testimony and Shakespearean Appropriation”
Romanian Shakespeare Journal (Bukarest) 1:1, 2013, 74-96.
Minier Márta: ‘‘The Choice of Translation as Part of the Performance Aesthetics of Contemporary Hungarian Hamlet Productions”
in Wild, Jana (szerk.) Zrkadlá (pre) doby. Shakespeare v divadle Strednej Európy [Mirrors for the Times: Shakespeare in Central European Theatre],
Bratislava, 2015
Palkóné Tabi Katalin: „Hamlet: drámák és szövegkönyvek: Az irodalomtudomány és a színház küzdelme a szövegért”
Bárka: Irodalmi, művészeti és társadalomtudományi folyóirat XXVI. : 2018/5., 68-73.
Palkóné Tabi Katalin: „Hamlet újra-, át-, fel-, kifordítva: A klasszikus dráma színházi szövegkezelésének posztmodern paradigmaváltása”
in: Gárdos Bálint; Péter Ágnes; Ruttkay Veronika; Timár Andrea; Vince Máté (szerk.) Idegen Költők – Örök Barátaink: Világirodalom a magyar kulturális emlékezetben
Budapest, 2010, 255-273.
Palkóné Tabi Katalin: A Hamlet színházi szövegkezelésének posztmodern paradigmaváltása: Magyarországi Hamlet-szövegkönyvek összehasonlító elemzése a nyolcvanas évektől napjainkig
ELTE BTK, Irodalomtudományi Doktori Iskola, 2009, Doktori disszertáció
Paraizs Júlia: „Arany János Hamlet-fordítása és a korabeli színházi emlékezet”
Irodalmi Magazin 5: 3. 2017, 93-95.
Paraizs Júlia: „Hamlet 1868: Kísértetjárás a Nemzeti Színházban”
in: Paraizs, Júlia (szerk.) „Eszedbe jussak” : Tanulmányok Arany János Hamlet-fordításáról
Budapest, 2015, 51-87.
Paraizs Júlia: „Hamlet bárkája: Tim Carroll és a Globe-módszer a Bárka Színházban”
in: Géher István; Tabi Katalin (szerk.) „Látszanak, mert játszhatók”: Shakespeare a színpad tükrében
Budapest, 2007, 41-67.
Paraizs Júlia: „A szövegkönyv szelleme: A Bárka Színház Hamletjének szövegkönyvéről és persze a Szellemről is”
Apertúra: Filmelméleti és filmtörténeti online szakfolyóirat 2 : 4,2007
Paraizs Júlia: ”Hiding and Revealing Identity in Hamlet”
in: Kathleen, E Dubs (szerk.) “Now you see it, now you don’t”: Hiding and Revealing in Text and Performance
Piliscsaba, 2006,149-158.
Péti Miklós: ”From Orestes to Hamlet”
The AnaChronisT 1, 2004,182-187.
Pikli Natália: „‘Váz-király’, ‘kapca-, rongykirály’ vagy ‘bolondkirály’?: Arany János Hamlet-fordításának karneváli rétege”
in: Paraizs Júlia (szerk.) „Eszedbe jussak”: Tanulmányok Arany János Hamlet–fordításáról
Budapest, 2015, 105-140.
Pikli Natália: “The Prince and the Hobby-Horse: Shakespeare and the Ambivalence of Early Modern Popular Culture”
Journal of Early Modern Studies (Florence) 2, 2013, 119-140.
Pikli Natália: „A herceg vesszőparipája: a kora újkori populáris kultúra a Hamlet tükrében”
in: Kiss Attila; Matuska Ágnes (szerk.) Ki merre tart? : Shakespeare Szegeden 2007-2011
Szeged, 2013, 101-124.
Reuss Gabriella: ”The chair leg and the stadium: László Bagossy’s Shakespeares at Örkény Theatre, Budapest”
Cahiers Élisabéthains 95, 2018, 1-16. (online publikáció: https://journals.sagepub.com/doi/10.1177/0184767818767449 )
Schandl Veronika: ”The Myth of the Shakespearean in Shakespeare-Burlesques and Sándor Zsótér’s 2009 Hamlet”
Global Shakespeare Journal 1 : 2 , 2014, 167-178.
Schandl Veronika: ”History as an interruption – Hamlet and 1956 in Hungary”
in: Ruth, J. Owen (szerk.) The Hamlet Zone
Newcastle upon Tyne, 2012, 105-115.
Schandl Veronika: „Paál István, Hamlet, 1981”
in: Jákfalvi Magdolna (szerk.) A 20. századi magyar színháztörténeti kánon alakulása
Budapest, 2011,115-123.
Schandl Veronika: ”Use Can Almost Change the Stamp of Nature: Hamlet in Various Attires on Eastern-European Stages”
In: Kathleen E Dubs (szerk.) “Now you see it, now you don’t”: Hiding and Revealing in Text and Performance
Piliscsaba, 2006, 179-186.
Szele Bálint: „’Rosszat és jót ily hirtelen összhangba hozni’: a Macbeth fordítása”
in: Szele Bálint: Szabó Lőrinc Shakespeare-drámafordításai
Budapest, 2012, 63-78.
Turi Zita: ”Fasting and Feasting in Hamlet: A Carnivalesque Interpretation”
The AnaChronisT 15 , 2010, 27-43.
JULIUS CAESAR
Ittzés Gábor: ”Laudare Necesse Est: Shakespeare’s ‘Julius Caesar’ and a Theology of Praise”
The AnaChronisT 4, 1998, 31-51.
Minier Márta: ”The ‘Contemporary Past’ in Retakes on the Roman Plays: Recontextualising Themes and Modernising Character in David Lane’s Work for Young People and for Community Promenade Performance”
in: Maria Del Sapio (szerk.) Rome in Shakespeare’s World, Edizioni di Storia e Letteratura, ‘Biblioteca di Studi Inglesi’
Róma, 2018, 221-240.
Szele Bálint: „Vörösmarty Mihály találkozása Szabó Lőrinccel : a Julius Caesar és a Lear király 1955-ös szövege”
Irodalomtörténeti Közlemények 111 : 1-3, 2007, 118-130.
Szele Bálint: „A Julius Caesar és a Lear király. Szabó Lőrinc emendációi az 1955-ös Shakespeare-kiadás számára”
Bástya: A Vörösmarty Társaság és a Kodolányi János Főiskola Antológiája 3, 2005, 221-230.
LEAR KIRÁLY (KING LEAR)
Fábián Annamária: ”Silencing the World and Wording the Unspoken: Changing Interactions of Utterance and Silence in Two Adaptations of Shakespeare’s King Lear”
in: Márta Pellérdi; Gabriella Reuss (szerk.) Reverberations of Silence: Silenced Texts, Sub-Texts and Authors in Literature, Language and Translation
Newcastle upon Tyne, 2013.
Fábián Annamária: ”The Art of Avoidance: Avoidance as a Means of (Re)creation in a Prequel Adaptation of Shakespeare’s King Lear”
Journal Of Adaptation In Film & Performance, 2013, 6:2, 109-124.
Fábián Annamária: ”The Unfinished Business: The Avoidance of King Lear by the prequel Lear’s Daughters”
in: Trans: Revue De Littérature Générale et Comparée, 2010 (online publikáció: https://journals.openedition.org/trans/399 )
Fábián Annamária: „A megszelídített Leviatán: Nahum Tate Lear királyáról”
Liget: Irodalmi és Ökológiai Folyóirat 5, 2010, 71-79.
Fábián Annamária: „Oknyomozás és időrend: Prequel-adaptációk Shakespeare Learjéhez”
Liget: Irodalmi és Ökológiai Folyóirat 12, 2009
Fábián Annamária: ”‘According to my Bond:’ Redefinition of the Bonds in the Adaptations of Shakespeare’s King Lear”
in: Pavel, Drábek; Klára, Kolinská; Matthew, Nicholls (szerk.) Shakespeare and His Collaborators over the Centuries
Newcastle upon Tyne, 2008, 107-119.
Fabiny Tibor: “King Lear’s Signifiance in The New Hungarian Political Context. 1989-1995”
in: Holger Klein; Péter Dávidházi (szerk.): Shakespeare and Hungary. A Publication of the Shakespeare Yearbook. 7., Lewiston/Queenston/Lampeter, 2002, 191–206.
Földváry Kinga: ”Localizing a Global Myth: Contemporary Film Adaptations of King Lear”
in: Aneta Mancewicz; Alexa Alice Joubin – Local and Global Myths in Shakespearean Performance
Cham, 2018, 213-227.
Gellért Marcell: „A legdúsabb tartomány: Tér-kép a Lear királyról kereszt-metszetben”
in: Pikli, Natália (szerk.) Kinek teszel milyen hitet : Ünnepi kötet Géher István 70. születésnapjára
Budapest, 2010,183-199.
Gellért Marcell: „Lear király – toldalékok nélkül. Olvasópróba”
in: Fabiny, Tibor; Géher, István (szerk.) Új Magyar Shakespeare Tár I. kötet : a Magyar Shakespeare Bizottság kiadványa
Budapest, 1988,127-139.
Hargitai Márta: ”The circle, the square and the quadratura circuli or mandala in Shakespeare’s King Lear”
in: N. Tóth Zsuzsa (szerk.) Voices: a collection of working papers
Budapest, 2004, 17-30.
Hargitai Márta: „Kentaurok Shakespeare Lear királyában, a képzőművészetekben és a mitológiában”
Desiré: Gondolat és Művészet: Irodalmi Szemle 4, 2002, 2-6.
Kállay Géza: „’Ó, teremtésnek roncsolt mesterműve’: Kierkegaard és Lear király”
Liget: Irodalmi és Ökológiai Folyóirat 26: 8, 2013, 39-57.
Kállay Géza: ”‘What wilt thou, old man?’ – The Uneasy Pleasure of Being Sick Unto Death: Scrooge, King Lear and Kierkegaard”
Partial Answers: Journal of Literature and The History of Ideas 9: 2, 2011, 267-283.
Kállay Géza: „’Vén ember, mit cselekszel?’: A ‘halálos betegség’ szorongató öröme: Scrooge, Lear és Kierkegaard”
Liget: Irodalmi és Ökológiai Folyóirat 23: 3, 2010, 37-54.
Kállay Géza: „A ‘tornacipős’ Lear”
Liget: Irodalmi és Ökológiai Folyóirat 19: 1, 2006, 10-11.
Kállay Géza: „’Jobbítsd szavaidat’: Shakespeare: Lear király”
Liget: Irodalmi és Ökológiai Folyóirat 13: 11, 2000, 41-54.
Kiss Attila: ”Demetaphorization, Anatomy, and the Semiotics of the Reformation in Early Modern Revenge Tragedy”
Studia Anglica Poznaniensia 53 : 1, 2018, 177-201.
Kiss Zsuzsánna: ”Between Meaning and Understanding: King Lear and Pericles on Hungarian Stages”
in: Wild, Jana B (szerk.) Shakespeare in Between
Bratislava, Divadelny ústav Bratislava, 2018, 75-89.
Kiss Zsuzsánna: „Mit írt Shakespeare a Lear királyban?: A tragédia ‘eredeti’ és egyetemes témája”
Szabadpart, 2017, (online publikáció: https://www.kodolanyi.hu/szabadpart/14/14_muv_kiss_zs.html )
Kiss Zsuzsánna (sajtó alá rendezte) : William Shakespeare: Leár. Lear király: Forráskiadás
Hegedűs Béla, Labádi Gergely (szerk.), Budapest, 2016
Zsuzsánna Kiss: ”6:6 in King Lear: What Calls for the Stage: A World Destroyed or Reestablished?”
in: Kiss, Zsuzsánna (szerk.) „Our wonder and astonishment” Shakespeare – „Varázslatod örök csodánk”
Nyíregyháza, 2016, 175-188.
Kiss Zsuzsánna: ”Communication in King Lear and its Hungarian translation”
in: Pletl Rita; Imre Attila (szerk.) Kommunikációs kultúra és transzlingvisztika Európában
Kolozsvár, 2012, 335-347.
Kiss Zsuzsánna: Búnak bohócai: Lear magyar köntösben
Budapest, 2010
Kiss Zsuzsánna: „Az első magyar Lear király: A kolozsvári Lear-szövegkönyv rejtélyei „
in: Demeter Júlia (szerk.) A magyar színjáték honi és európai gyökerei: Tanulmányok Kilián István tiszteletére
Miskolc, 2003, 261-280.
Kiss Zsuzsánna: „Magatok is jól látjátok millyen nagy szükségem van a’ tsendességre”: A Lear király első magyar fordítása
in: Demeter Júlia (szerk.) A magyar színház születése : az 1997. évi egri konferencia előadásai
Miskolc, 2000, 254-268.
Kiss Zsuzsánna: „A másolat kompromisszuma és az újrateremtés szabadsága: A Lear király fordításának gondjairól”
Látó: A Romániai Írók Szövetsége és a Maros Megyei Tanács Szépirodalmi Folyóirata 7 , 1998, 54-84.
Kiss Zsuzsánna: „A Lear király magyar színpadtörténete: II. 1870-ig”
Látó: A Romániai Írók Szövetsége és a Maros Megyei Tanács Szépirodalmi Folyóirata 3, 1997, 72-84.
Kiss Zsuzsánna: „A Lear király magyar színpadtörténete I. 1838-ig”
Látó: A Romániai Írók Szövetsége és a Maros Megyei Tanács Szépirodalmi Folyóirata 2, 1997, 57-80.
Matuska Ágnes: The Vice Device: Iago and Lear’s Fool as Agents of Representational Crisis
Szeged, 2011
Matuska Ágnes: „Metadrama in King Lear and Othello”
in: Kathleen E Dubs (szerk.) “Now you see it, now you don’t” : Hiding and Revealing in Text and Performance
Piliscsaba, 2006, 120-130.
Najbauer Noémi: “‘Let the Children Come to Me’: A Study of the Childish and the Childlike in King Lear and As You Like It.”
in: Proceedings of the HUSSE 8 Conference
Szeged, 2007, 1-9.
Pikli Natália: „Lear, a karneválkirály”
in: Kiss, Attila; Géher, István (szerk.) Az értelmezés rejtett terei: Shakespeare-tanulmányok
Budapest, 2003, 111-129.
Reuss Gabriella: „King Lear on the margin? Marginalia in Mr Macready’s study book, 1834”
in: Jenő, Bárdos (főszerk.); Zsuzsa, Rawlinson; Márta, Pintér; Szilárd, Szentgyörgyi; Zoltán, Poór (szerk.) HUSSE Papers 2005 : Proceedings of the Seventh Biennal Conference
Veszprém, 2006, 138-147.
Reuss Gabriella: „Viharos sikerek, sikeres viharok: a vígvégű és a tragikus Lear király szín-változásai”
in: Kiss Attila; Géher István (szerk.) Az értelmezés rejtett terei : Shakespeare-tanulmányok
Budapest, 2003, 129-142.
Szele Bálint: „A Julius Caesar és a Lear király. Szabó Lőrinc emendációi az 1955-ös Shakespeare-kiadás számára.”
Bástya: A Vörösmarty Társaság és a Kodolányi János Főiskola Antológiája 3 , 2005, 221-230.
MACBETH
Cseicsner Otília: „A király meztelen. Jürgen Gosch Macbethje”
in: Géher István, Tabi Katalin (szerk.) „Látszanak, mert játszhatók”. Shakespeare a színpad tükrében. Esszék, tanulmányok
Budapest, 2007.
Fabiny Tibor: “The Eternal Jewel and the Common Enemy of Man: Shakespeare’s Macbeth and the Symbolism of Evil”
in: Magdaléna, Bilá; Sandra, Zákutoná (szerk.) Language, Literature, Culture in a Changing Transatlantic World II. Literature, Methodology of English Language Teaching
Presov, Filozofická fakulta Presovskej univerzity, 2013, 49-65.
Fabiny Tibor: “The Ear as a Metaphor – Aural Imagery in Shakespeare’s Great Tragedies and Its Relations to Music and Time in Cymbeline and Pericles”
Hungarian Journal of English and American Studies, 11:1, 2005, 189–202.
Fabiny Tibor: „Macbethés a gonosz szimbolizmusa”
Kellék, Kolozsvár, 1996/6, 49–66.
Bonácz Ágnes: „Ami nincs és ami lehet: az üres terek rémei a Macbethben”
Filológiai Közlöny 64: 3, 2018, 9-17.
Gellért Marcell: „Etika és optika – Justin Kurzel: Macbeth”
Filológiai Közlöny 64: 3, 2018, 54-70.
Gellért Marcell: „’The Profoundest Pit’: A Macbeth tér-képe alulnézetben”
in: Farkas, Ákos; Simonkay, Zsuzsanna; Vesztergom, Janina (szerk.) Whack fol the dah : írások Takács Ferenc 65. születésnapjára : writings for Ferenc Takács on his 65th birthday
Budapest, 2013, 265-280.
Gellért Marcell: ”The Masterpiece of Confusion: Macbeth With(out) a Local Habitation and a Name”
in: Kathleen, E Dubs (szerk.) “Now you see it, now you don’t” : Hiding and Revealing in Text and PerformancePiliscsaba, 2006, 51-59.
Hargitai Márta: ”Masters or servants in Doctor Faustus and Macbeth: Faustus and Mephistopheles vs. Macbeth and Seyton”
in: Matuska, Ágnes; Kocic-Zámbó, Larisa (szerk.) Essays on the Medieval Period and the Renaissance: Things Old and New
Newcastle upon Tyne, 2019, 27-45.
Hargitai Márta: ”School of time and crime: An ‘awful parenthesis’ in Macbeth”
in: Kenyeres, János; Illés, Éva (szerk.) Changing Perspectives: Studies in English at Eötvös Loránd University
Budapest, 2018.
Kállay Géza: ”’…but without / The illness should attend it’: Attention, Levinas and Shakespeare’s Macbeth”
in: Katalin, G Kállay; Mátyás, Bánhegyi; Ádám, Bogár; Géza, Kállay; Judit, Nagy; Balázs, Szigeti (szerk.) The Arts of Attention
Budapest, 2016, 199-2017.
Kállay Géza: „Élet és halál aktivitása és medialitása a Macbethben”
in: Herczeg Tamás (szerk.) Emlékkonferencia. Shakespeare 400. Szabadtéri Játékok 85
Szeged, 2016, 61-69.
Kállay Géza: ”’Where the Place?’: Meanings of Space and Places in Shakespeare’s Macbeth”
in: Judit, Pieldner Zsuzsanna Ajtony (szerk.) Discourses of Space
Cambridge, 2013, 2-23.
Kállay Géza: ”’Ott találjuk Macbethet’: tér és hely Shakespeare Macbethjében”
Liget: Irodalmi és Ökológiai Folyóirat 26: 4, 2013, 23-51.
Kállay Géza: ”A stain of blood as cultural transmission: Lady Macbeth and János Arany’s Goodwife Agnes”
in: Bálint, Gárdos; Ágnes, Péter; Natália, Pikli; Máté, Vince (szerk.) Confrontations and Interactions: Essays on Cultural Memory
Budapest, 2011, 135-146.
Kállay Géza: ”Was Macbeth Lying?: The Be-all, End-all, and the Ethics of Time”
European Journal Of English Studies 7, 2003, 137-149.
Kállay Géza: ”Macbeth’s Dagger Monologue”
in: Ittzés Gábor; Kiséry András (szerk.) Míves Semmiségek – Elaborate Trifles: Tanulmányok Ruttkay Kálmán 80. Születésnapjára – Studies For Kálmán G. Ruttkay On His 80th Birthday
Piliscsaba, 2002, 64-81.
Kállay Géza: „’Ha egy döfés volna minden’: Macbeth és az idő”
Liget: Irodalmi és Ökológiai Folyóirat 15: 3, 2002, 32-53.
Kiss Attila: ”The Skin and Film on the Ulcer: Anatomy and the Performance of the Body on the Early Modern and Postmodern Stage”
HAL – Archive ouverte en Sciences de l’Homme et de la Société, 2019 (online publikáció: https://halshs.archives-ouvertes.fr/halshs-02145017/document)
Kiss Attila : ”Macbeth as a Tragedy of Consciousness on the Hungarian Stage after 1989”
In: Tom, Bishop; Alexander, C. Y. Huang; Stuart, Sillars (szerk.) The Shakespearean International Yearbook : 13. Special Section, Macbeth
Farnham, 2013 , 113-134.
Kiss Attila : „A Macbeth mint tudatdráma a magyar színpadon 1989 után”
in: Kérchy Vera (szerk.) Színház, jelentés, emlékezet
Szeged, 2013, 65-86.
Kiss Attila: „A tragikus hős tudatának felbomlása William Shakespeare két tragédiájában”
in: Fabiny Tibor (szerk.) Acta Iuvenum. Sectio Litteraria. IV. (Acta Universitatis Szegediensis)
Szeged, 1987,79-95.
Márkus Zoltán: ”Violence in Jacobean Drama: Macbeth, The Revenger’s Tragedy, The White Devil, and The Changeling”
in: Robert De Maria, Jr., Heesok Chang és Samantha Zacher (szerk.) A Companion to British Literature. Vol. II: Early Modern Literature 1450-1660.
Oxford, 2014, 264-279.
Pikli Natália: „‘Nőknek mondanálak’. A Macbeth furcsa nővérei és a boszorkányság korabeli kontextusa”
Filológiai Közlöny 64:3, 2018, 18-31.
Szele Bálint: „A skót kultúra elemei a Macbeth-ben”
in: Gecső Tamás; Sárdi Csilla (szerk.) Nyelvi funkciók – stílus és kapcsolat : Alkalmazott Nyelvészeti Konferencia
Székesfehérvár, Budapest, 2011, 234-238.
Vince Máté: ”’The Accursed Tongue’ (On the Language of Shakespeare’s Macbeth)”
The AnaChronisT 2006, 22–46.
OTHELLO
Fodor Andrea: ”Othello karakterének mai színpadi megformálása”
in: Farkas György (szerk.) Összkép szavakban: Az I. Összkép Doktorandusz Konferencia tanulmánykötete
Budapest, 2014, 26-33.
Kállay Géza: ”’E végső csókban múljak el veled’: Szerelem és halál az Othellóban: Részlet a tanulmányból, illetve A nyelv határai című kötetből”
Liget: Irodalmi és Ökológiai Folyóirat 17: 8, 2004, 67-75.
Kállay Géza: ”’To die Upon a Kiss’: Love and Death as Metaphors in Shakespeare’s Othello”
Hungarian Journal Of English And American Studies 3: 2, 1997, 25-58.
Kállay Géza: Nem puszta szó: Shakespeare Othellója nyelvfilozófiai megközelítésben
Budapest, 1996.
Kállay Géza: ”Shakespeare Othellója és Tolsztoj Kreutzer szonáta: változatok egy témára?”
Egyház és Világ 4: 2, 1993, 14-19.
Kállay Géza: ”’A bűn beszél, ha nyelv százszor néma is’: a megtévesztés retorikája Shakespeare Othellójában”
in: Fabiny Tibor; Géher István (szerk.) Új Magyar Shakespeare Tár I. kötet: a Magyar Shakespeare Bizottság kiadványa
Budapest, 1988, 107-125.
Kiss Attila: „Jago, a velencei kalmár: színházi liminalitás, mediterrán egzotikum és az Othello szemiográfiája”
Filológiai Közlöny 53 : 3-4, 2007, 190-202.
Kiss Attila: „The Semiography of Iago, the Merchant of Venice: Liminality, Abjection, and the Imagery of the Mediterranean in Othello, the Moor of Venice”
International Journal of the Humanities 5 : 6 , 2007, 95-101.
Pikli Natália: „Shakespeare, karnevál, rituálé: a vágy hármasoltára (Romeo és Júlia, Szentivánéji álom, Othello)”
Filológiai közlöny 53: 3-4, 2007, 179-189.
Matuska Ágnes: ”The Vice Device: Iago and Lear’s Fool as Agents of Representational Crisis”
Szeged, 2011
Matuska Ágnes: ”Metadrama in King Lear and Othello”
in: Kathleen, E Dubs (szerk.) “Now you see it, now you don’t” : Hiding and Revealing in Text and Performance
Piliscsaba, 2006, 120-130.
Matuska Ágnes: „Ontológiai határsértés: Iago mint puszta reprezentáció”
in: Kiss, Attila; Géher, István (szerk.) Az értelmezés rejtett terei: Shakespeare-tanulmányok
Budapest, 2003, 77-92.
Matuska Ágnes: ”An Ontological Transgression: Iago as Representation in Its Pure Form”
The AnaChronisT 9, 2003, 46-64.
Reuss Gabriella: „‘Eresszék már le azt a kortinát!”‘ (A Peleskei nótárius, II/I/8): Hiding and revealing in the texts and performances of Shakespeare’s Othello and Gaál’s A peleskei nótárius”
In: Kathleen, E Dubs (szerk.) “Now you see it, now you don’t” : Hiding and Revealing in Text and Performance
Piliscsaba, 2006, 159-165.
Zámbóné Kocic Larisa: „Jago, a színházellenesség szócsöve és bűnbakja”
Apertúra: Filmelméleti és filmtörténeti online szakfolyóirat 12:4, 2017
Zámbóné Kocic Larisa: „The Antitheatrical Iago”
In: Kathleen, E Dubs (szerk.) “Now you see it, now you don’t” : Hiding and Revealing in Text and Performance
Piliscsaba, 2006, 107-119.
RÓMEÓ ÉS JÚLIA (ROMEO AND JULIET)
Gellért Marcell: ”Shakespeare on Film: Romeo and Juliet Revisited”
in: Jászay, Dorottya; Velich, Andrea (szerk.) Film and CultureBudapest, 2016, 75-87.
Kállay Géza: ”’In what vile part of this anatomy doth my name lodge?’: Parts of Names and Names of Parts in Shakespeare’s Romeo and Juliet”
in: Földváry, Kinga; Stróbl, Erzsébet (szerk.) Early Modern Communi(cati)ons : Studies in Early Modern English Literature and Culture
Newcastle upon Tyne, 2012, 244-261.
Kállay Géza: ”’Ezt a sötét, éji palotát el nem hagyom’: Nevek, részek és részek nevei a Romeo és Júliában”
Liget: Irodalmi És Ökológiai Folyóirat 24: 4, 2011, 60-80.
Kiss Zsuzsánna: „Sight and insight in Shakespeare’s Romeo and Juliet”
in: Dubs, Kathleen E (szerk.) Now you see it now you don’t
Piliscsaba, 2011, 96-106.
Pikli Natália: „Shakespeare, karnevál, rituálé: a vágy hármasoltára (Romeo és Júlia, Szentivánéji álom, Othello)”
Filológiai Közlöny 53:3-4, 2007, 179-189.
Szele Bálint: „Szabó Lőrinc Rómeó és Júlia-átdolgozása”
Bástya: A Vörösmarty Társaság és a Kodolányi János Főiskola Antológiája 2, 2005, 195-206
TITUS ANDRONICUS
Gellért Marcell: ”Rome Remembered Dismembered: The Anatomy of Space ‘Out of Joint’ in Titus Andronicus”
in: Ruttkay, Veronika; Gárdos, Bálint; Timár, Andrea (szerk.) Ritka művészet: írások Péter Ágnes tiszteletére [Rare device: writings in honour of Ágnes Péter]Budapest, 2011, 371-386.
Kiss Attila: ”The Skin and Film on the Ulcer: Anatomy and the Performance of the Body on the Early Modern and Postmodern Stage”
HAL – Archive ouverte en Sciences de l’Homme et de la Société, 2019 (online publikáció: https://halshs.archives-ouvertes.fr/halshs-02145017/document )
Kiss Attila: ”Demetaphorization, Anatomy, and the Semiotics of the Reformation in Early Modern Revenge Tragedy”
Studia Anglica Poznaniensia 53 : 1, 2018, 177-201.
Kiss Attila: „Élet és halál között a koramodern tragédiákban: Anatómia, prozopopoeia és a Titus Andronicus reprezentációs logikája”
in: Almási, Zsolt; Fabiny, Tibor; Pikli, Natália (szerk.) Élet és halál Shakespeare életművében: 400 éves jubileum
Budapest, 2017, 145-157.
Kiss Attila: „Hiány és protézis. A jelölés határmezsgyéi a Titus Andronicusban”
In: P, Müller Péter; Balassa, Zsófia; Görcsi, Péter; Neichl, Nóra (szerk.) Hiány, csonkítás, kihúzás, elhallgatás a drámában és a színpadon
Pécs, 2014, 41-52.
Kiss Attila: The Semiography of Wounds in Titus Andronicus
in: Kiss, Attila; Szőnyi, György Endre (szerk.) The Iconology of Gender I-II
Szeged, 2008, 251-256.
Kiss Attila: ”From Image into Word: The Semiography of Titus Andronicus”
Interfaces: Image, texte, langage, 25, 2006, 91-106.
Kiss Attila: „Róma testére gyógyszer: a sebek szemiográfiája a Titus Andronicusban”
in: Ármeán, Otília; Kürtösi, Katalin; Odorics, Ferenc; Szörényi, László (szerk.) Serta Pacifica : Tanulmányok Fried István 70. születésnapjára
Szeged, 2004, 51-61.
Minier Márta: „The ‘Contemporary Past’ in Retakes on the Roman Plays: Recontextualising Themes and Modernising Character in David Lane’s Work for Young People and for Community Promenade Performance”
in:Maria Del Sapio (szerk.) Rome in Shakespeare’s World, Edizioni di Storia e Letteratura, ‘Biblioteca di Studi Inglesi’
Róma, 2018, 221-240.
Pikli Natália: “The Crossing Point of Tears and Laughter. A Tragic Farce: Shakespeare’s Titus Andronicus”
in: Michelle, Lee (szerk.) Shakespearean Criticism. Volume 85.: Criticism of William Shakespeare’s Plays and Poetry, from the First Published Appraisals to Current Evaluations
Detroit, New York, 2004, 248-257.