SHAKESPEARE TRAGÉDIÁIRÓL ÁLTALÁBAN
Almási Zsolt: The theatrical fate of Shakespeare’s Great Tragedies in Hungary: metadata and their value
Theatralia 27 : 1, 2024, 145-166.
Gellért Marcell: A színház dramaturgiai tér-képe Shakespeare királytragédiáinak tükrében (PhD-disszertáció)
ELTE, Budapest 2008
Kiss Attila: „Kettős anatómia Shakespeare drámáiban és az angol reneszánsz bosszútragédiákban”
in: Herczeg, Tamás (szerk.) Emlékkonferencia. Shakespeare 400. Szabadtéri Játékok 85
Szeged, 2016, 31-40.
Nyusztay Iván: „Az önazonosság teleologikus konfigurációja a Shakespeare-tragédiában”
in: Bényei, Tamás (szerk.) Átjárások: fiatal anglisták és amerikanisták tanulmányai
Budapest, 2005, 70-89.
Nyusztay Iván: „Tétlenség és önazonosság a görög és a Shakespeare- drámában”
Jelenkor: Irodalmi és művészeti folyóirat 48 : 6, 2005, 601-618.
Nyusztay Iván: Myth, Telos, Identity: The Tragic Schema in Greek and Shakespearean Drama
New York, Amsterdam, 2002
Nyusztay Iván: ”On the treshold of the tragic: the teleological foundations of Greek and Shakespearean tragedy”
Hungarian Journal of English and American Studies 3: 2,1997, 71-87.
Pikli Natália: The Prism of Laughter. Shakespeare’s „very tragical mirth”
Saarbrücken, VDM Verlag, 2009. (Titus Andronicus, The Comedy of Errors, Henry IV, Richard III, King Lear, Bakthinian carnival theory, laughter theories, 2003 doctoral dissertation published)
ANTONIUS ÉS KLEOPÁTRA (ANTONY AND CLEOPATRA)
Gellért Marcell: ”’A Space for Farther Travel’: Antony and Cleopatra in Shakespeare’s ‘Spacious Mirror’”
in: Matuska, Ágnes; Kocic-Zámbó, Larisa (szerk.) Essays on the Medieval Period and the Renaissance : Things Old and New
Newcastle upon Tyne, 2019, 15-27.
Minier Márta: ”The ’Contemporary Past’ in Retakes on the Roman Plays: Recontextualising Themes and Modernising Character in David Lane’s Work for Young People and for Community Promenade Performance”
in: Maria Del Sapio (szerk.) Rome in Shakespeare’s World, Edizioni di Storia e Letteratura, ‘Biblioteca di Studi Inglesi’
Róma, 2018, 221-240.
CORIOLANUS
Minier Márta: ”The ’Contemporary Past’ in Retakes on the Roman Plays: Recontextualising Themes and Modernising Character in David Lane’s Work for Young People and for Community Promenade Performance”
in: Maria Del Sapio (szerk.) Rome in Shakespeare’s World, Edizioni di Storia e Letteratura, ‘Biblioteca di Studi Inglesi’
Róma, 2018, 221-240.
Paraizs Júlia: „Táblabírói jellemű leczkék: Egressy Gábor és Kossuth Lajos vitája az 1842-es Coriolanus-bemutató tükrében”
Irodalomtörténeti Közlemények 119 : 1, 2015, 108-137.
Paraizs Júlia: „A többes szerzőség poétikája: Petőfi Coriolanus-fordítása”
in: Szilágyi, Márton (szerk.) Ki vagyok én? Nem mondom meg : Tanulmányok Petőfiről
Budapest, Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM), 2014, 58-102.
Paraizs Júlia: Shakespeare-t fordító Petőfi: Petőfi Sándor Coriolanus-fordításának irodalomtörténeti és műfordítás-kritikai problémái
ELTE BTK, Irodalomtudományi Doktori Iskola, Angol-amerikai Intézet, 2008, doktori disszertáció
Paraizs Júlia: „Petőfi Coriolanus-fordítása”
in: Géher, István; Hermann, István; Papp, István (szerk.) Shakespeare-kollégium
Budapest, 2000, 53-87.
HAMLET
Almási Zsolt: „Hamlet félresiklott színházi kísérlete? Egy mondat fordítás- és tudománytörténeti kontextusban”
In: Kiss, Attila; Matuska, Ágnes; Péter, Róbert (szerk.) Fidele Signaculum : Írások Szőnyi György Endre tiszteletére = Writings in Honour of György Endre Szőnyi
Szeged, 2022, 21-26.
Almási Zsolt: “This is one Lucianus, nephew to the king!:” Political Dynamics of Four Hungarian Translations of „Hamlet”
Multicultural Shakespeare 28 : 43, 245-263.
Lódz, 2023
Almási Zsolt : „A néző identitása: Mi József Attila Hamletnek?”
Bárka: Irodalmi, művészeti és társadalomtudományi folyóirat XXVI: 2018/5, 74-78.
Almási Zsolt: “’Had I but time’ uses of time in Hamlet”
in: Fabiny, Tibor (szerk.) “What, Then, Is Time?” : Responses in English and American Literature
Piliscsaba, 2001, 98-109.
Almási Zsolt: „Herkules alakváltozásai: Hercules-utalások William Shakespeare Hamletjében”
in: Kiss Attila; Géher István (szerk.) Az értelmezés rejtett terei: Shakespeare-tanulmányok
Budapest, 2003, 65-76.
Almási Zsolt: „S/VV/W/B Hamlet és az iniciálék”
Filológiai Közlöny 2013/3, 312-332.
Bársony Márton: Shakespeare’s clown: the decarnivalization of the world in three of his dramas (PhD-disszertáció)
ELTE, Budapest, 2016
Bernáth András: Hamlet és a szellem – A színjáték célja Shakespeare korában
Szeged, 2021
Bernáth András: „Jöjj, drága tőr!” Szerelem, szülői tiltás és öngyilkosság Shakespeare három drámájában (Rómeó és Júlia, Szentivánéji álom, Hamlet)
Közössági kapcsolódások 4 : 1 , 2024, 5-20.
Bernáth András: ”The Challenge of the Old Mole: A Key Problem in Shakespeare’s Hamlet and Its Reception”
in: Kérchy, Anna (szerk.) Posthumanism in Fantastic Fiction
Szeged, 2018, 209-226.
Bernáth András: „Látszat, valóság és a természetfeletti: Élet és halál kérdései a Hamletben és a Macbethben”
in: Almási, Zsolt; Fabiny, Tibor; Pikli, Natália (szerk.) Élet és halál Shakespeare életművében: 400 éves jubileum
Budapest, 2017, 217-239.
Bernáth András: „Hamlet: A gonosz szellem áldozata”
Symposion: Irodalom Művészet Tudomány Kritika 3: 5, 1995, 23-41.
Cseicsner Otília: „Hamlet meghal. Edward Gordon Craig és a moszkvai Hamlet”
Pro Philosophia Füzetek 1-2, 1997.
Dávidházi Péter: ”The Charge of Fatal Inattention: Jephthah’s Vow and Hamlet’s Warning Reconsidered”
in: Katalin, G Kállay; Mátyás, Bánhegyi; Ádám, Bogár; Géza, Kállay; Judit, Nagy; Balázs, Szigeti (szerk.) The Arts of Attention
Budapest, 2016, 175-198.
Dávidházi Péter: ”‘O Jephthah, judge of Israel’: From original to accreted meanings in Hamlet’s allusion”
Shakespeare Survey 68, 2015, 48-61.
Dávidházi Péter: „’Egy szép leánya, több se volt’: Ballada Jeftha áldozatáról Arany Hamlet-fordításában”
in: Paraizs, Júlia (szerk.) „Eszedbe jussak”: Tanulmányok Arany János Hamlet–fordításáról
Budapest, 2015, 141-170.
Dávidházi Péter: ”Camel, Weasel, Whale: The Cloud-Scene in Hamlet as a Hungarian Parable”
in: Ladina, Bezzola; Balz, Engler (szerk.) Shifting the Scene: Shakespeare in European Culture
Newark, 2004, 95-110.
Deres Kornélia: „Nosztalgia és újrajátszás: egy Hamlet-repertoár kortárs színrevitele”
Tiszatáj: Irodalmi Művészeti és Társadalmi Folyóirat 4, 2019, 63-71.
Deres Kornélia: „Hamlet: a hitelesség kísértete”
Dunai Limes: Irodalmi Kulturális Folyóirat. 2017.
Fabiny Tibor, „Worms: Their Diets and Dramas in Hamlet and Luther”
In: Kiss, Attila; Matuska, Ágnes; Péter, Róbert (szerk.) Fidele Signaculum : Írások Szőnyi György Endre tiszteletére = Writings in Honour of György Endre Szőnyi
Szeged, 2022, 254-270.
Fabiny Tibor: „Hamlet mint a látás költészete”
Diakónia,1984/1, 132–41
Fabiny Tibor: “Hamlet, Student of Wittenberg. Shakespeare’s Hamlet and Luther’s Theology”
in: Correspondances – Kapcsolatok. Hommage à Martonyi Éva, Ádám Anikó, Bors Edit, Szávai Dorottya (szerk.)
Piliscsaba, 2006, 89–101.
Fabiny Tibor: „Luther és Hamlet, a wittenbergi diák”
Bárka: Irodalmi, művészeti és társadalomtudományi folyóirat 25:5, 2017, 58-72.
Fabiny Tibor: „Luther paradox teológiája és Hamlet, a wittenbergi teológus”
in: Fabiny Tibor (szerk.) A lutheri reformáció 500 éves öröksége
Budapest, 2018, 93-121.
Fabiny Tibor: „’The Figure of Twines’: A Hamlet hendiadiszei, magyar fordításuk (Arany J. és Nádasdy Á.) és a kettőzések dramaturgiai szerepe”
in: Paraizs Júlia (szerk.) „Eszedbe jussak”: Tanulmányok Arany János Hamlet–fordításáról
Budapest, 2015, 119-127.
Fabiny Tibor: “Trends in American Luther Research. Parallel Between Luther’s Theology and Shakespeare’s Hamlet”
in: Krisztina Dietz (ed.) My Fulbright Experience. Academic Years 2002/2003, 2003/2004
Budapest, Hungarian–American Commission for Educational Exchange, 2006, 145–157.
Fabiny Tibor (szerk., előszó és jegyzetanyag):
William Shakespeare: Hamlet. Kétnyelvű kiadás, Matúra Klasszikusok
Budapest, 1992
Fazekas Sándor: „A hívő Hamlet: Tompa Gábor 2021-es rendezéséről”
Szcenárium 10 : 5, 2022, 21-30.
Fazekas Sándor: „Hamlear – a dán királyfiból lett brit király”
Bárka online 2021. július 09.
Fazekas Sándor: „Hamlet – újratöltve”
Bárka Online, 2018.
Fazekas Sándor: „Az ezerarcú hős – Kazinczy Ferenc Hamlet-fordításáról”
Bárka: Irodalmi Művészeti és Társadalomtudományi Folyóirat 26:5, 2018, 63-67.
Fábián Annamária: Cellák, dobozok, ládák, csonthéjasok: a bezártság metaforája mint adaptációelmélet és a Rosencrantz és Guildenstern halott
Liget online 2024 : 02.09
Földváry Kinga: „Rosencrantz and Guildenstern and their afterlives”
In: Victoria, Bladen; Yan, Brailowsky (szerk.) Hamlet in the Twenty-First Century
Paris, 2022, 276-294.
Földváry Kinga: „Mephisto (multiple Shakespearean references, film, dir. István Szabó, Hungary 1981)”
In: Alexa, Alice Joubin (szerk.) The Palgrave Encyclopedia of Global Shakespeare
London, 2020, 1-4, Chapter: 108-1.
Földváry Kinga: ”Áltörténelmi ál-Shakespeare adaptáció: Jancsó Miklós: A zsarnok szíve, avagy Boccaccio Magyarországon”
in: Panka, Dániel; Pikli, Natália; Ruttkay, Veronika (szerk.) Kősziklára építve. Built Upon His Rock: Írások Dávidházi Péter tiszteletére. Writings in Honour of Péter Dávidházi
Budapest, 2018, 113-119.
Földváry Kinga: ”The Tyrant’s Heart: Hungarian pseudo-history in a pseudo-Shakespearean adaptation”
Journal of Adaptation In Film & Performance 11: 2, 2018, 153-164.
Földváry Kinga: ”’The Apparel oft Proclaims the Man’: The Motif of Clothing in Hamlet”
in: Kathleen, E Dubs (szerk.) “Now you see it, now you don’t”: Hiding and Revealing in Text and Performance
Piliscsaba, 2006, 42-50.
Gellért Marcell: ”Suiting ‘the action to the word, the word to the action’: Staging the Mind in Shakespeare’s Hamlet and The Tempest”
in: Kiss, Zsuzsánna (szerk.) „Our wonder and astonishment” Shakespeare = „Varázslatod örök csodánk”
Nyíregyháza, 2016, 67-76.
Gellért Marcell: ”Room for Doubts in a Nutshell: (In)finite Spaces vs Spatial (In)definition in Hamlet”
The AnaChronisT13, 2008, 27-40.
Gellért Marcell: „Tőr lesz e darab: Hamlet-tanulmány”
in: Hermann István, Papp István (szerk.) Shakespeare Kollégium : Tanulmányok
Budapest, 2000, 105-133.
Győrei, Zsolt és Schlachtovszky, Csaba: Hamlear, a dán királyfiból lett brit király (dráma, színmű)
Budapest, Gondolat Kiadó, és Gyula, Gyulai Várszínház, 2021
Kállay Géza: „’Kétségbeejtő már a hely maga’ és ’ami minket voltaképp jelölhet’: Hamlet szerepei és a jelentés terei”
in: Puhl Antal; Szalai András; Valastyán Tamás (szerk.) Árkádia: építészelméleti jegyzet
Debrecen, 2017.
Kállay Géza: ”Hamlet’s Mousetrap of the Imagination”
in: Borbély Judit; Czigányik, Zsolt (szerk.) A tűnődések valósága: Írások Sarbu Aladár 70. születésnapjára = The reality of ruminations: writings for Aladár Sarbu on his 70th birthday
Budapest, 2010, 107-123.
Kállay Géza: „A képzelet Hamlet egérfogójában”
Liget: Irodalmi és Ökológiai Folyóirat 23: 8, 2010, 2-20.
Kállay Géza: „’Nem mintha már teljesen elégült volnék dolgommal’: Arany János Hamlet-fordítása”
in: Szegedy-Maszák Mihály; Veres András (szerk.) A magyar irodalom történetei II. 1800-tól 1919-ig
Budapest, 2007, 491-510.
Kállay Géza: ”’To be or not to be’ and ’Cogito ergo sum’: Thinking and Being in Shakespeare’s Hamlet against a Cartesian Background”
The AnaChronisT, 1996, 98-123.
Kiséry András: “Hamletizing the Spirit of the Nation: Political Uses of Kazinczy’s 1790 Translation”
in: Holger Klein és Péter Dávidházi (szerk.): Shakespeare and Hungary. A Publication of the Shakespeare Yearbook, 7
Lewiston/Queenston/Lampeter, 1996, 11-35.
Kiséry András: Hamlet’s Moment: Drama and Political Knowledge in Early Modern England
Oxford, 2016.
Kiséry András: “‘I lack advancement’: public rhetoric, private prudence, and the political agent in Hamlet, 1561-1609”
English Literary History 81.1, 2014, 29-60.
Kiséry András: „Rosencrantz és Guildenstern utazása: külszolgálat és belső élet a Hamletben”
in: Almási Zsolt, Fabiny Tibor, Pikli Natália (szerk.) Élet és halál Shakespeare műveiben
Budapest, 2017, 89-108.
Kiséry András: „’Se füle, se farka’: Shakespeare a Hamletben”
in: Tamás Bényei (szerk.) Kötelezők.
Budapest, 1999, 37-81.
Kiss Attila: ”The Skin and Film on the Ulcer: Anatomy and the Performance of the Body on the Early Modern and Postmodern Stage”
HAL – Archive ouverte en Sciences de l’Homme et de la Société, 2019 (online publikáció: https://halshs.archives-ouvertes.fr/halshs-02145017/document )
Kiss Attila: ”Demetaphorization, Anatomy, and the Semiotics of the Reformation in Early Modern Revenge Tragedy”
Studia Anglica Poznaniensia (Poznań) 53: 1, 2018, 177-201.
Kiss Attila: „A tragikus hős tudatának felbomlása William Shakespeare két tragédiájában”
in: Fabiny Tibor (szerk.) Acta Iuvenum. Sectio Litteraria. IV. (Acta Universitatis Szegediensis)
Szeged, 1987,79-95.
Márkus Zoltán: “The Lion and the Lamb: Hamlet in London during World War II”
Shakespeare Survey 72 (2019) 112-20.
Márkus Zoltán: “Berlino e Budapest: gli Amleti dell’Europa in guerra.” [eredeti cím: “Hamlets in Warring Europe: Hamlet-productions in Berlin and Budapest during World War II.”] ford. Maddalena Pennacchia. In: Maria Del Sapio Garbero (szerk.) La traduzione di Amleto nella cultura europea. Velence, 2002, 61-75.
Márkus Zoltán: ”’The Embodied Genius’: Hamlet-Productions in Budapest during World War II”
in: Ittzés Gábor és Kiséry András (szerk.) Míves semmiségek/ Elaborate Trifles – Tanulmányok Ruttkay Kálmán 80. születésnapjára/ Studies for Kálmán G. Ruttkay on his 80th birthday
Piliscsaba, 2002, 91-105.
Matuska Ágnes: „’Idézlek, Hamlet!’: A játék arcai Shakespeare Hamletjében és Arany Hamlet-fordításában”
In: Paraizs Júlia (szerk.) „Eszedbe jussak”: Tanulmányok Arany János Hamlet-fordításáról
Budapest, 2015, 171-190.
Minier Márta: „The Rhetoric of Mastery and Discipleship in the Hungarian Canon of Hamlet Translations”
In Márta Minier and Lily Kahn (szerk.), Hamlet Translations: Prisms of Cultural Encounters across the Globe
Oxford, 2021, 162-184
Minier Márta: ”Fictitious and Fictionalised Hungarian Hamlet Performances”
Folio, 2006/II, 5-14.
Minier Márta: ”Hamlet, Petőfi and the Poet’s Mandate: Poems by János Arany, Éva Finta and Gábor Tompa’: Hamlet and Poetry
New Readings, 2012, 91-106.
Minier Márta és Ruth J. Owen: ”Hamlet and Poetry: Introduction”
New Readings, 2012, i-v.
Minier Márta: ”’Recruiting the Bard’ for Socialism: Introducing Margit Gáspár’s Hamlet Is Not Right as Testimony and Shakespearean Appropriation”
Romanian Shakespeare Journal (Bukarest) 1:1, 2013, 74-96.
Minier Márta: ‘‘The Choice of Translation as Part of the Performance Aesthetics of Contemporary Hungarian Hamlet Productions”
in Wild, Jana (szerk.) Zrkadlá (pre) doby. Shakespeare v divadle Strednej Európy [Mirrors for the Times: Shakespeare in Central European Theatre],
Bratislava, 2015
Nádasdy Ádám fordítása. Hamlet
Budapest, 2023 [korábban kötetben: Shakespeare drámák I. Budapest 2001 és 2007]
Palkóné Tabi Katalin: „Hamlet: drámák és szövegkönyvek: Az irodalomtudomány és a színház küzdelme a szövegért”
Bárka: Irodalmi, művészeti és társadalomtudományi folyóirat XXVI. : 2018/5., 68-73.
Palkóné Tabi Katalin: „Hamlet újra-, át-, fel-, kifordítva: A klasszikus dráma színházi szövegkezelésének posztmodern paradigmaváltása”
in: Gárdos Bálint; Péter Ágnes; Ruttkay Veronika; Timár Andrea; Vince Máté (szerk.) Idegen Költők – Örök Barátaink: Világirodalom a magyar kulturális emlékezetben
Budapest, 2010, 255-273.
Palkóné Tabi Katalin: A Hamlet színházi szövegkezelésének posztmodern paradigmaváltása: Magyarországi Hamlet-szövegkönyvek összehasonlító elemzése a nyolcvanas évektől napjainkig
ELTE BTK, Irodalomtudományi Doktori Iskola, 2009, Doktori disszertáció
Paraizs Júlia: „Arany János Hamlet-fordítása és a korabeli színházi emlékezet”
Irodalmi Magazin 5: 3. 2017, 93-95.
Paraizs Júlia: „Hamlet 1868: Kísértetjárás a Nemzeti Színházban”
in: Paraizs, Júlia (szerk.) „Eszedbe jussak” : Tanulmányok Arany János Hamlet-fordításáról
Budapest, 2015, 51-87.
Paraizs Júlia: „Hamlet bárkája: Tim Carroll és a Globe-módszer a Bárka Színházban”
in: Géher István; Tabi Katalin (szerk.) „Látszanak, mert játszhatók”: Shakespeare a színpad tükrében
Budapest, 2007, 41-67.
Paraizs Júlia: „A szövegkönyv szelleme: A Bárka Színház Hamletjének szövegkönyvéről és persze a Szellemről is”
Apertúra: Filmelméleti és filmtörténeti online szakfolyóirat 2 : 4,2007
Paraizs Júlia: ”Hiding and Revealing Identity in Hamlet”
in: Kathleen, E Dubs (szerk.) “Now you see it, now you don’t”: Hiding and Revealing in Text and Performance
Piliscsaba, 2006,149-158.
Péti Miklós: ”From Orestes to Hamlet”
The AnaChronisT 1, 2004,182-187.
Pikli Natália: Hybrid Creatures in Context: Centaurs, Hobby-horses and Sexualised Women (Hamlet, King Lear, The Two Noble Kinsmen)
Actes des Congrées de la Société fraçaise Shakespeare 2020 : 38, 1-18.
Pikli Natália: „‘Váz-király’, ‘kapca-, rongykirály’ vagy ‘bolondkirály’?: Arany János Hamlet-fordításának karneváli rétege”
in: Paraizs Júlia (szerk.) „Eszedbe jussak”: Tanulmányok Arany János Hamlet–fordításáról
Budapest, 2015, 105-140.
Pikli Natália: “The Prince and the Hobby-Horse: Shakespeare and the Ambivalence of Early Modern Popular Culture”
Journal of Early Modern Studies (Florence) 2, 2013, 119-140.
Pikli Natália: „A herceg vesszőparipája: a kora újkori populáris kultúra a Hamlet tükrében”
in: Kiss Attila; Matuska Ágnes (szerk.) Ki merre tart? : Shakespeare Szegeden 2007-2011
Szeged, 2013, 101-124.
Reuss Gabriella: ”The chair leg and the stadium: László Bagossy’s Shakespeares at Örkény Theatre, Budapest”
Cahiers Élisabéthains 95, 2018, 1-16. (online publikáció: https://journals.sagepub.com/doi/10.1177/0184767818767449 )
Schandl Veronika: ”The Myth of the Shakespearean in Shakespeare-Burlesques and Sándor Zsótér’s 2009 Hamlet”
Global Shakespeare Journal 1 : 2 , 2014, 167-178.
Schandl Veronika: ”History as an interruption – Hamlet and 1956 in Hungary”
in: Ruth, J. Owen (szerk.) The Hamlet Zone
Newcastle upon Tyne, 2012, 105-115.
Schandl Veronika: „Paál István, Hamlet, 1981”
in: Jákfalvi Magdolna (szerk.) A 20. századi magyar színháztörténeti kánon alakulása
Budapest, 2011,115-123.
Schandl Veronika: ”Use Can Almost Change the Stamp of Nature: Hamlet in Various Attires on Eastern-European Stages”
In: Kathleen E Dubs (szerk.) “Now you see it, now you don’t”: Hiding and Revealing in Text and Performance
Piliscsaba, 2006, 179-186.
Szele Bálint: „’Rosszat és jót ily hirtelen összhangba hozni’: a Macbeth fordítása”
in: Szele Bálint: Szabó Lőrinc Shakespeare-drámafordításai
Budapest, 2012, 63-78.
Turi Zita: ”Fasting and Feasting in Hamlet: A Carnivalesque Interpretation”
The AnaChronisT 15 , 2010, 27-43.
JULIUS CAESAR
Ittzés Gábor: ”Laudare Necesse Est: Shakespeare’s ‘Julius Caesar’ and a Theology of Praise”
The AnaChronisT 4, 1998, 31-51.
Kiséry András: „The Rhetoric of Wounds: Persuasion in Julius Caesar”
The AnaChronisT 1 (1995): 28-59
Minier Márta: ”The ‘Contemporary Past’ in Retakes on the Roman Plays: Recontextualising Themes and Modernising Character in David Lane’s Work for Young People and for Community Promenade Performance”
in: Maria Del Sapio (szerk.) Rome in Shakespeare’s World, Edizioni di Storia e Letteratura, ‘Biblioteca di Studi Inglesi’
Róma, 2018, 221-240.
Szele Bálint: „Vörösmarty Mihály találkozása Szabó Lőrinccel : a Julius Caesar és a Lear király 1955-ös szövege”
Irodalomtörténeti Közlemények 111 : 1-3, 2007, 118-130.
Szele Bálint: „A Julius Caesar és a Lear király. Szabó Lőrinc emendációi az 1955-ös Shakespeare-kiadás számára”
Bástya: A Vörösmarty Társaság és a Kodolányi János Főiskola Antológiája 3, 2005, 221-230.
LEAR KIRÁLY (KING LEAR)
Bársony Márton: Shakespeare’s clown: the decarnivalization of the world in three of his dramas (PhD-disszertáció)
ELTE, Budapest, 2016
Fábián Annamária: ’(Un)Creating the Father: Stanley Cavell’s “The Avoidance of Love” and Lear’s Daughters’
In: Kenyeres, János; Illés, Éva (szerk.) Changing Perspectives : Studies in English at Eötvös Loránd University
Budapest, 2021, 91-105.
Fábián Annamária: ”Silencing the World and Wording the Unspoken: Changing Interactions of Utterance and Silence in Two Adaptations of Shakespeare’s King Lear”
in: Márta Pellérdi; Gabriella Reuss (szerk.) Reverberations of Silence: Silenced Texts, Sub-Texts and Authors in Literature, Language and Translation
Newcastle upon Tyne, 2013.
Fábián Annamária: ”The Art of Avoidance: Avoidance as a Means of (Re)creation in a Prequel Adaptation of Shakespeare’s King Lear”
Journal Of Adaptation In Film & Performance, 2013, 6:2, 109-124.
Fábián Annamária: ”The Unfinished Business: The Avoidance of King Lear by the prequel Lear’s Daughters”
in: Trans: Revue De Littérature Générale et Comparée, 2010 (online publikáció: https://journals.openedition.org/trans/399 )
Fábián Annamária: „A megszelídített Leviatán: Nahum Tate Lear királyáról”
Liget: Irodalmi és Ökológiai Folyóirat 5, 2010, 71-79.
Fábián Annamária: „Oknyomozás és időrend: Prequel-adaptációk Shakespeare Learjéhez”
Liget: Irodalmi és Ökológiai Folyóirat 12, 2009
Fábián Annamária: ”‘According to my Bond:’ Redefinition of the Bonds in the Adaptations of Shakespeare’s King Lear”
in: Pavel, Drábek; Klára, Kolinská; Matthew, Nicholls (szerk.) Shakespeare and His Collaborators over the Centuries
Newcastle upon Tyne, 2008, 107-119.
Fabiny Tibor: “King Lear’s Signifiance in The New Hungarian Political Context. 1989-1995”
in: Holger Klein; Péter Dávidházi (szerk.): Shakespeare and Hungary. A Publication of the Shakespeare Yearbook. 7., Lewiston/Queenston/Lampeter, 2002, 191–206.
Fazekas Sándor: „Hamlear – a dán királyfiból lett brit király”
BÁRKA ONLINE 2021. július 09.
Földváry Kinga: Lear király
Filmvilág 65 : 12, 2022
Földváry Kinga: „Romani Kris: Cigánytörveny (Gypsy Lore, King Lear, film, dir. Bence Gyöngyössy, Hungary, 1997)”
In: Alexa, Alice Joubin (szerk.) The Palgrave Encyclopedia of Global Shakespeare
London, 2020 Chapter 105-1 , 1-4.
Földváry Kinga: ”Localizing a Global Myth: Contemporary Film Adaptations of King Lear”
in: Aneta Mancewicz; Alexa Alice Joubin – Local and Global Myths in Shakespearean Performance
Cham, 2018, 213-227.
Földváry Kinga: ”Lear királyné száriban – Life Goes On”
in: Kiss, Attila; Matuska, Ágnes (szerk.) Ki merre tart?: Shakespeare Szegeden 2007-2011
Szeged, 2013, 179-192.
Földváry Kinga: ”Postcolonial hybridity: The making of a Bollywood Lear in London”
Shakespeare 9: 3, 2013, 304-312.
Gellért Marcell: „A legdúsabb tartomány: Tér-kép a Lear királyról kereszt-metszetben”
in: Pikli, Natália (szerk.) Kinek teszel milyen hitet : Ünnepi kötet Géher István 70. születésnapjára
Budapest, 2010,183-199.
Gellért Marcell: „Lear király – toldalékok nélkül. Olvasópróba”
in: Fabiny, Tibor; Géher, István (szerk.) Új Magyar Shakespeare Tár I. kötet : a Magyar Shakespeare Bizottság kiadványa
Budapest, 1988,127-139.
Hargitai Márta: ”The circle, the square and the quadratura circuli or mandala in Shakespeare’s King Lear”
in: N. Tóth Zsuzsa (szerk.) Voices: a collection of working papers
Budapest, 2004, 17-30.
Hargitai Márta: „Kentaurok Shakespeare Lear királyában, a képzőművészetekben és a mitológiában”
Desiré: Gondolat és Művészet: Irodalmi Szemle 4, 2002, 2-6.
Kállay Géza: „’Ó, teremtésnek roncsolt mesterműve’: Kierkegaard és Lear király”
Liget: Irodalmi és Ökológiai Folyóirat 26: 8, 2013, 39-57.
Kállay Géza: ”‘What wilt thou, old man?’ – The Uneasy Pleasure of Being Sick Unto Death: Scrooge, King Lear and Kierkegaard”
Partial Answers: Journal of Literature and The History of Ideas 9: 2, 2011, 267-283.
Kállay Géza: „’Vén ember, mit cselekszel?’: A ‘halálos betegség’ szorongató öröme: Scrooge, Lear és Kierkegaard”
Liget: Irodalmi és Ökológiai Folyóirat 23: 3, 2010, 37-54.
Kállay Géza: „A ‘tornacipős’ Lear”
Liget: Irodalmi és Ökológiai Folyóirat 19: 1, 2006, 10-11.
Kállay Géza: „’Jobbítsd szavaidat’: Shakespeare: Lear király”
Liget: Irodalmi és Ökológiai Folyóirat 13: 11, 2000, 41-54.
Kiss Attila: ”Demetaphorization, Anatomy, and the Semiotics of the Reformation in Early Modern Revenge Tragedy”
Studia Anglica Poznaniensia 53 : 1, 2018, 177-201.
Kiss Zsuzsánna: ”Between Meaning and Understanding: King Lear and Pericles on Hungarian Stages”
in: Wild, Jana B (szerk.) Shakespeare in Between
Bratislava, Divadelny ústav Bratislava, 2018, 75-89.
Kiss Zsuzsánna: „Mit írt Shakespeare a Lear királyban?: A tragédia ‘eredeti’ és egyetemes témája”
Szabadpart, 2017, (online publikáció: https://www.kodolanyi.hu/szabadpart/14/14_muv_kiss_zs.html )
Kiss Zsuzsánna (sajtó alá rendezte) : William Shakespeare: Leár. Lear király: Forráskiadás
Hegedűs Béla, Labádi Gergely (szerk.), Budapest, 2016
Kiss Zsuzsánna: ”6:6 in King Lear: What Calls for the Stage: A World Destroyed or Reestablished?”
in: Kiss, Zsuzsánna (szerk.) „Our wonder and astonishment” Shakespeare – „Varázslatod örök csodánk”
Nyíregyháza, 2016, 175-188.
Kiss Zsuzsánna: ”Communication in King Lear and its Hungarian translation”
in: Pletl Rita; Imre Attila (szerk.) Kommunikációs kultúra és transzlingvisztika Európában
Kolozsvár, 2012, 335-347.
Kiss Zsuzsánna: Búnak bohócai: Lear magyar köntösben
Budapest, 2010
Kiss Zsuzsánna: „Az első magyar Lear király: A kolozsvári Lear-szövegkönyv rejtélyei „
in: Demeter Júlia (szerk.) A magyar színjáték honi és európai gyökerei: Tanulmányok Kilián István tiszteletére
Miskolc, 2003, 261-280.
Kiss Zsuzsánna: „Magatok is jól látjátok millyen nagy szükségem van a’ tsendességre”: A Lear király első magyar fordítása
in: Demeter Júlia (szerk.) A magyar színház születése : az 1997. évi egri konferencia előadásai
Miskolc, 2000, 254-268.
Kiss Zsuzsánna: „A másolat kompromisszuma és az újrateremtés szabadsága: A Lear király fordításának gondjairól”
Látó: A Romániai Írók Szövetsége és a Maros Megyei Tanács Szépirodalmi Folyóirata 7 , 1998, 54-84.
Kiss Zsuzsánna: „A Lear király magyar színpadtörténete: II. 1870-ig”
Látó: A Romániai Írók Szövetsége és a Maros Megyei Tanács Szépirodalmi Folyóirata 3, 1997, 72-84.
Kiss Zsuzsánna: „A Lear király magyar színpadtörténete I. 1838-ig”
Látó: A Romániai Írók Szövetsége és a Maros Megyei Tanács Szépirodalmi Folyóirata 2, 1997, 57-80.
Láncos Eszter:”Költőiség és bomló államtest a Lear királyban: Mudriczki Judit (2020), Shakespeare’s Art of Poesy in King Lear: An Emblematic Mirror of Governance on the Jacobean Stage”
Filológiai közlöny 2022 : 4, 127-131.
Matuska Ágnes: „Lear’s Death: A tragicomedy on the Hungarian Stage”
In: William, R. Rampone Jr; Eric, S. Mallin (szerk.) Global King Lear : Crisis, Performance, Adaptation
London, 2024, 165-182.
Matuska Ágnes: The Vice Device: Iago and Lear’s Fool as Agents of Representational Crisis
Szeged, 2011
Matuska Ágnes: „Metadrama in King Lear and Othello”
in: Kathleen E Dubs (szerk.) “Now you see it, now you don’t” : Hiding and Revealing in Text and Performance
Piliscsaba, 2006, 120-130.
Najbauer Noémi: “‘Let the Children Come to Me’: A Study of the Childish and the Childlike in King Lear and As You Like It.”
in: Proceedings of the HUSSE 8 Conference
Szeged, 2007, 1-9.
Nádasdy Ádám fordítása. Lear király
in Shakespeare drámák III., Budapest, 2018
Nádasdy Ádám fordítása. Lear király
Budapest, 2017
Pikli Natália: „Lear, a karneválkirály”
in: Kiss, Attila; Géher, István (szerk.) Az értelmezés rejtett terei: Shakespeare-tanulmányok
Budapest, 2003, 111-129.
Pethő Nóra: „Cordelia csendje – a hallgatás a jogi eljárásban”
Állam-és jogtudomány 65 : 4, 2024, 121-144.
Pethő Nóra: „Emblematic Representations of Irrational Judgment in Shakespeare’s Merchant of Venice, King Lear and Macbeth”
In: Dósa, Attila; Magnuczné Godó, Ágnes; Schaffer, Anett; Nagano Lee, Robin (szerk.) Space, Identity and Discourse in Anglophone Studies : Crossing Boundaries
Newcastle upon Tyne, 2024, 66-80.
Pikli Natália: Rulership in Early Modern England: Shakespeare’s King Lear in Context (Judit MUDRICZKI. Shakespeare’s Art of Poesy in King Lear. An Emblematic Mirror of Governance on the Jacobean Stage)
Theatron 16 : 4, 2022, 143-149.
Pikli Natália: „Hybrid Creatures in Context: Centaurs, Hobby-horses and Sexualised Women (Hamlet, King Lear, The Two Noble Kinsmen)”
Actes des Congrées de la Société fraçaise Shakespeare 2020 : 38, 1-18.
Reuss Gabriella: „Populism with ‘a distinctly macho flavor’: A contemporary King Lear in a post-communist context”
In: William, R. Rampone Jr; Eric, S. Mallin (szerk.) Global King Lear : Crisis, Performance, Adaptation
London, 2024, 73-98.
Reuss Gabriella: „King Lear on the margin? Marginalia in Mr Macready’s study book, 1834”
in: Jenő, Bárdos (főszerk.); Zsuzsa, Rawlinson; Márta, Pintér; Szilárd, Szentgyörgyi; Zoltán, Poór (szerk.) HUSSE Papers 2005 : Proceedings of the Seventh Biennal Conference
Veszprém, 2006, 138-147.
Reuss Gabriella: „Viharos sikerek, sikeres viharok: a vígvégű és a tragikus Lear király szín-változásai”
in: Kiss Attila; Géher István (szerk.) Az értelmezés rejtett terei : Shakespeare-tanulmányok
Budapest, 2003, 129-142.
Schandl Veronika: „The Wreath of Radiant Fire: The RSC’s King Lear and its Influence on Hungarian Theatre”
Theatron 18 : 4, 2024, 25-36.
Szele Bálint: „A Julius Caesar és a Lear király. Szabó Lőrinc emendációi az 1955-ös Shakespeare-kiadás számára.”
Bástya: A Vörösmarty Társaság és a Kodolányi János Főiskola Antológiája 3 , 2005, 221-230.
MACBETH
Almási Zsolt: Macbeth kertvárosi köntösben: Garázs Macbeth a Gyulai Várszínházban
PRAE.HU, 2023, 1-3.
Almási Zsolt: És nem szól semmiről: Shakespeare: Macbeth – Pinceszínház
Criticai lapok 33 : 3-4, 2024, 28-29.
Bonácz Ágnes: „Ami nincs és ami lehet: az üres terek rémei a Macbethben”
Filológiai Közlöny 64: 3, 2018, 9-17.
Cseicsner Otília: „A király meztelen. Jürgen Gosch Macbethje”
in: Géher István, Tabi Katalin (szerk.) „Látszanak, mert játszhatók”. Shakespeare a színpad tükrében. Esszék, tanulmányok
Budapest, 2007.
Fabiny Tibor: “The Eternal Jewel and the Common Enemy of Man: Shakespeare’s Macbeth and the Symbolism of Evil”
in: Magdaléna, Bilá; Sandra, Zákutoná (szerk.) Language, Literature, Culture in a Changing Transatlantic World II. Literature, Methodology of English Language Teaching
Presov, Filozofická fakulta Presovskej univerzity, 2013, 49-65.
Fabiny Tibor: “The Ear as a Metaphor – Aural Imagery in Shakespeare’s Great Tragedies and Its Relations to Music and Time in Cymbeline and Pericles”
Hungarian Journal of English and American Studies, 11:1, 2005, 189–202.
Fabiny Tibor: „Macbethés a gonosz szimbolizmusa”
Kellék, Kolozsvár, 1996/6, 49–66.
Fábián Annamária: “If Sleepwalkers are Wakened”: Fictional Consistence and Historical Resistance Through the Figure of Lady Macbeth in Gordon Bottomley’s Gruach and in David Greig’s Dunsinane
In: Christine, Kiehl; Michèle, Vignaux (szerk.) David Greig’s „Dunsinane” and the rewritings of Macbeth / Dunsinane et les réécritures de Macbeth
Lyon, 2022. 63-84.
Fábián Annamária: „Enyhítő körülmények: két prequel Shakespeare Macbethjéhez”
Liget 34 : 6 , 2021, 88-105.
Fábián Annamária: „Lady Macbeth él –Szövegforrások és forrásszövegek”
Liget 34 : 3, 2021, 67-83.
Fábián Annamária: „Macbeth közénk vegyül: Shakespeare Macbethje az Örkény Stúdióban”
PRAE.HU 2019 : 03.23.
Földváry Kinga: „Béla Tarr’s Macbeth (1982): A Shakespearean Filmmaker’s Theatre”
In: Víctor, Huertas-Martín; Arturo, Mora-Rioja (szerk.) Miradas a las tradiciones del teatro europeo de los siglos XVI y XVII y/en la pantalla / Glimpses at the Traditions of European Theatre of the 16th- and the 17thCenturies and/on the Screen
Granada, 2024, 109-118.
Földváry Kinga: „The Shakespearean Tragedy of/for Our Times. Macbeth?”
Anglistica AION 26 : 2, 2024, 15-25.
Földváry Kinga: „Going Digital vs Going Mainstream: Macbeth in the Digital Era”
In: Magdalena, Cieślak; Michał, Lachman (szerk.) Literature and Media: Productive Intersections
Berlin, 2021, 185-200.
Földváry Kinga: „Going Digital vs Going Mainstream: Macbeth in the Digital Era”
In: Magdalena, Cieślak; Michał, Lachman (szerk.) Literature and Media: Productive Intersections
Berlin, 2021, 185-200.
Gellért Marcell: „Etika és optika – Justin Kurzel: Macbeth”
Filológiai Közlöny 64: 3, 2018, 54-70.
Gellért Marcell: „’The Profoundest Pit’: A Macbeth tér-képe alulnézetben”
in: Farkas, Ákos; Simonkay, Zsuzsanna; Vesztergom, Janina (szerk.) Whack fol the dah : írások Takács Ferenc 65. születésnapjára : writings for Ferenc Takács on his 65th birthday
Budapest, 2013, 265-280.
Gellért Marcell: ”The Masterpiece of Confusion: Macbeth With(out) a Local Habitation and a Name”
in: Kathleen, E Dubs (szerk.) “Now you see it, now you don’t” : Hiding and Revealing in Text and Performance
Piliscsaba, 2006, 51-59.
Hargitai Márta ’ “Fate Hid in an Auger Hole”: Confined Space as Representation of Evil in Macbeth’
In: Gálla, Edit; Péri-Nagy, Zsuzsanna; Adorján, Mária (szerk.) Myth, Image, Narrative: Critical Studies
Budapest, 2024, 29-45.
Hargitai Márta: Fleance and Obscured Scottish Futures in Screen Adaptations of Macbeth by Goold, Kurzel and Coen
Anglistica AION 26 : 2, 2024, 27-38.
Hargitai Márta: „Chronotopes of Hell in Two Film Adaptations of Macbeth”
The Anachronist 21 : 1, 2023, 19-33.
Hargitai Márta: „ School of Time and Crime: An “Awful Parenthesis” in Macbeth”
In: Kenyeres, János; Illés, Éva (szerk.) Changing Perspectives : Studies in English at Eötvös Loránd University
Budapest, 2021, 131-146.
Hargitai Márta: ”Masters or servants in Doctor Faustus and Macbeth: Faustus and Mephistopheles vs. Macbeth and Seyton”
in: Matuska, Ágnes; Kocic-Zámbó, Larisa (szerk.) Essays on the Medieval Period and the Renaissance: Things Old and New
Newcastle upon Tyne, 2019, 27-45.
Hargitai Márta: ”School of time and crime: An ‘awful parenthesis’ in Macbeth”
in: Kenyeres, János; Illés, Éva (szerk.) Changing Perspectives: Studies in English at Eötvös Loránd University
Budapest, 2018.
Kállay Géza: ”’…but without / The illness should attend it’: Attention, Levinas and Shakespeare’s Macbeth”
in: Katalin, G Kállay; Mátyás, Bánhegyi; Ádám, Bogár; Géza, Kállay; Judit, Nagy; Balázs, Szigeti (szerk.) The Arts of Attention
Budapest, 2016, 199-2017.
Kállay Géza: „Élet és halál aktivitása és medialitása a Macbethben”
in: Herczeg Tamás (szerk.) Emlékkonferencia. Shakespeare 400. Szabadtéri Játékok 85
Szeged, 2016, 61-69.
Kállay Géza: ”’Where the Place?’: Meanings of Space and Places in Shakespeare’s Macbeth”
in: Judit, Pieldner Zsuzsanna Ajtony (szerk.) Discourses of Space
Cambridge, 2013, 2-23.
Kállay Géza: ”’Ott találjuk Macbethet’: tér és hely Shakespeare Macbethjében”
Liget: Irodalmi és Ökológiai Folyóirat 26: 4, 2013, 23-51.
Kállay Géza: ”A stain of blood as cultural transmission: Lady Macbeth and János Arany’s Goodwife Agnes”
in: Bálint, Gárdos; Ágnes, Péter; Natália, Pikli; Máté, Vince (szerk.) Confrontations and Interactions: Essays on Cultural Memory
Budapest, 2011, 135-146.
Kállay Géza: ”Was Macbeth Lying?: The Be-all, End-all, and the Ethics of Time”
European Journal Of English Studies 7, 2003, 137-149.
Kállay Géza: ”Macbeth’s Dagger Monologue”
in: Ittzés Gábor; Kiséry András (szerk.) Míves Semmiségek – Elaborate Trifles: Tanulmányok Ruttkay Kálmán 80. Születésnapjára – Studies For Kálmán G. Ruttkay On His 80th Birthday
Piliscsaba, 2002, 64-81.
Kállay Géza: „’Ha egy döfés volna minden’: Macbeth és az idő”
Liget: Irodalmi és Ökológiai Folyóirat 15: 3, 2002, 32-53.
Kiss Attila: ”The Skin and Film on the Ulcer: Anatomy and the Performance of the Body on the Early Modern and Postmodern Stage”
HAL – Archive ouverte en Sciences de l’Homme et de la Société, 2019 (online publikáció: https://halshs.archives-ouvertes.fr/halshs-02145017/document)
Kiss Attila : ”Macbeth as a Tragedy of Consciousness on the Hungarian Stage after 1989”
In: Tom, Bishop; Alexander, C. Y. Huang; Stuart, Sillars (szerk.) The Shakespearean International Yearbook : 13. Special Section, Macbeth
Farnham, 2013 , 113-134.
Kiss Attila : „A Macbeth mint tudatdráma a magyar színpadon 1989 után”
in: Kérchy Vera (szerk.) Színház, jelentés, emlékezet
Szeged, 2013, 65-86.
Kiss Attila: „A tragikus hős tudatának felbomlása William Shakespeare két tragédiájában”
in: Fabiny Tibor (szerk.) Acta Iuvenum. Sectio Litteraria. IV. (Acta Universitatis Szegediensis)
Szeged, 1987,79-95.
Márkus Zoltán: ”Violence in Jacobean Drama: Macbeth, The Revenger’s Tragedy, The White Devil, and The Changeling”
in: Robert De Maria, Jr., Heesok Chang és Samantha Zacher (szerk.) A Companion to British Literature. Vol. II: Early Modern Literature 1450-1660.
Oxford, 2014, 264-279.
Pethő Nóra: „Emblematic Representations of Irrational Judgment in Shakespeare’s Merchant of Venice, King Lear and Macbeth”
In: Dósa, Attila; Magnuczné Godó, Ágnes; Schaffer, Anett; Nagano Lee, Robin (szerk.) Space, Identity and Discourse in Anglophone Studies : Crossing Boundaries
Newcastle upon Tyne, 2024, 66-80.
Pikli Natália: „‘Nőknek mondanálak’. A Macbeth furcsa nővérei és a boszorkányság korabeli kontextusa”
Filológiai Közlöny 64:3, 2018, 18-31.
Szele Bálint: „A skót kultúra elemei a Macbeth-ben”
in: Gecső Tamás; Sárdi Csilla (szerk.) Nyelvi funkciók – stílus és kapcsolat : Alkalmazott Nyelvészeti Konferencia
Székesfehérvár, Budapest, 2011, 234-238.
Vince Máté: ”’The Accursed Tongue’ (On the Language of Shakespeare’s Macbeth)”
The AnaChronisT 2006, 22–46.
OTHELLO
Bernáth András: „Az elképzelt erotika tragikus hatása Shakespeare drámájában: az Othello szemiotikai elemzése”
In: Balázs, Géza (szerk.) Erósz szemiotikája : Szerelem – erotika – szexualitás
Budapest, 2021, 29-36.
Dávidházi Péter: „Coda: Staging Shakespeare’s Others and their Biblical archetype”
In: Boika, Sokolova; Janice, Valls-Russell (szerk.) Shakespeare’s Others in 21st-century European Performance : The Merchant of Venice and Othello
London, 2021, 269-279.
Fábián Annamária: „Fekete, fehér, igen – nem: Kiss Csaba Othello-rendezése a Nemzetiben”
PRAE.HU 2019 : 01.19.
Fodor Andrea: ”Othello karakterének mai színpadi megformálása”
in: Farkas György (szerk.) Összkép szavakban: Az I. Összkép Doktorandusz Konferencia tanulmánykötete
Budapest, 2014, 26-33.
Földváry Kinga: „Bibliothèque Pascale (Film, Dir. Szabolcs Hajdu, Hungary, 2010)”
In: Alexa, Alice Joubin (szerk.) The Palgrave Encyclopedia of Global Shakespeare
London, 2020, Chapter 104-1 , 1-3.
Földváry Kinga: „Othello Gyulaházán (Othello in Gyulaháza, film, dir. Éva Zsurzs, Hungary, 1967)”
In: Alexa, Alice Joubin (szerk.) The Palgrave Encyclopedia of Global Shakespeare
London, 2020, Chapter 101-1 , 1-4.
Földváry Kinga: ”Mirroring Othello in genre films: A Double Life and Stage Beauty”
in: Sarah, Hatchuel; Nathalie, Vienne-Guerrin (szerk.) Shakespeare on Screen: Othello
Cambridge, 2015, 177-194.
Kállay Géza: ”’E végső csókban múljak el veled’: Szerelem és halál az Othellóban: Részlet a tanulmányból, illetve A nyelv határai című kötetből”
Liget: Irodalmi és Ökológiai Folyóirat 17: 8, 2004, 67-75.
Kállay Géza: ”’To die Upon a Kiss’: Love and Death as Metaphors in Shakespeare’s Othello”
Hungarian Journal Of English And American Studies 3: 2, 1997, 25-58.
Kállay Géza: Nem puszta szó: Shakespeare Othellója nyelvfilozófiai megközelítésben
Budapest, 1996.
Kállay Géza: ”Shakespeare Othellója és Tolsztoj Kreutzer szonáta: változatok egy témára?”
Egyház és Világ 4: 2, 1993, 14-19.
Kállay Géza: ”’A bűn beszél, ha nyelv százszor néma is’: a megtévesztés retorikája Shakespeare Othellójában”
in: Fabiny Tibor; Géher István (szerk.) Új Magyar Shakespeare Tár I. kötet: a Magyar Shakespeare Bizottság kiadványa
Budapest, 1988, 107-125.
Kiss Attila: „Jago, a velencei kalmár: színházi liminalitás, mediterrán egzotikum és az Othello szemiográfiája”
Filológiai Közlöny 53 : 3-4, 2007, 190-202.
Kiss Attila: „The Semiography of Iago, the Merchant of Venice: Liminality, Abjection, and the Imagery of the Mediterranean in Othello, the Moor of Venice”
International Journal of the Humanities 5 : 6 , 2007, 95-101.
Pikli Natália: „Staging The Merchant of Venice in Hungary: Politics, prejudice and languages of hatred”
In: Boika, Sokolova; Janice, Valls-Russell (szerk.) Shakespeare’s Others in 21st-century European Performance : The Merchant of Venice and Othello
London, 2021,152-170.
Pikli Natália: „Shakespeare, karnevál, rituálé: a vágy hármasoltára (Romeo és Júlia, Szentivánéji álom, Othello)”
Filológiai közlöny 53: 3-4, 2007, 179-189.
„Matuska Ágnes: Acknowledging Shakespeare’s Others as Ours”
Hungarian Journal of English and American Studies 30 : 1 , 2024, 255-258.
Matuska Ágnes: ”The Vice Device: Iago and Lear’s Fool as Agents of Representational Crisis”
Szeged, 2011
Matuska Ágnes: ”Metadrama in King Lear and Othello”
in: Kathleen, E Dubs (szerk.) “Now you see it, now you don’t” : Hiding and Revealing in Text and Performance
Piliscsaba, 2006, 120-130.
Matuska Ágnes: „Ontológiai határsértés: Iago mint puszta reprezentáció”
in: Kiss, Attila; Géher, István (szerk.) Az értelmezés rejtett terei: Shakespeare-tanulmányok
Budapest, 2003, 77-92.
Matuska Ágnes: ”An Ontological Transgression: Iago as Representation in Its Pure Form”
The AnaChronisT 9, 2003, 46-64.
Reuss Gabriella: „‘Eresszék már le azt a kortinát!”‘ (A Peleskei nótárius, II/I/8): Hiding and revealing in the texts and performances of Shakespeare’s Othello and Gaál’s A peleskei nótárius”
In: Kathleen, E Dubs (szerk.) “Now you see it, now you don’t” : Hiding and Revealing in Text and Performance
Piliscsaba, 2006, 159-165.
Zámbóné Kocic Larisa: „Jago, a színházellenesség szócsöve és bűnbakja”
Apertúra: Filmelméleti és filmtörténeti online szakfolyóirat 12:4, 2017
Zámbóné Kocic Larisa: „The Antitheatrical Iago”
In: Kathleen, E Dubs (szerk.) “Now you see it, now you don’t” : Hiding and Revealing in Text and Performance
Piliscsaba, 2006, 107-119.
RÓMEÓ ÉS JÚLIA (ROMEO AND JULIET)
Bernáth András: „»Jöjj, drága tőr!« Szerelem, szülői tiltás és öngyilkosság Shakespeare három drámájában (Rómeó és Júlia, Szentivánéji álom, Hamlet)”
Közösségi kapcsolódások 4 : 1, 2024, 5-20.
Fábián Annamária: „»SZERELEM, ANYJA GYŰLÖLETNEK«: RÓMEÓ ÉS JÚLIA ÚJRATÖLTVE: Novák Erik új drámájáról”
PRAE.HU 2023 : 10.16.
Földváry Kinga: „Romeo and Juliet, Again and Again: Star-Crossed Lovers Adapted to Serial Television”
In: Bladen, Victoria; Hatchuel, Sarah; Vienne-Guerrin, Nathalie (szerk.) Shakespeare on Screen: Romeo and Juliet
Cambridge, 2023, 171-184.
Földváry Kinga: „56 csepp vér (56 Drops of Blood, musical, dir. Attila Bokor, Hungary, 2007)”
In: Alexa, Alice Joubin (szerk.) The Palgrave Encyclopedia of Global Shakespeare
London, 2020, Chapter 107-1 , 1-3.
Földváry Kinga: „Liliomfi (Romeo and Juliet, film, dir. Károly Makk, Hungary, 1954)”
In: Alexa, Alice Joubin (szerk.) The Palgrave Encyclopedia of Global Shakespeare
London, 2020, Chapter: 109-1 , 1-5
Földváry Kinga: „Nyócker! (The District! Romeo and Juliet, animation, dir. Áron Gauder, Hungary, 2004)”
In: Alexa, Alice Joubin (szerk.) The Palgrave Encyclopedia of Global Shakespeare
London, 2020, Chapter 106-1 , 1-5
Földváry Kinga: ”Serial Shakespeare – The Case of Star-Crossed (2014)”
Between 6: 11, 2016.
Gellért Marcell: ”Shakespeare on Film: Romeo and Juliet Revisited”
in: Jászay, Dorottya; Velich, Andrea (szerk.) Film and CultureBudapest, 2016, 75-87.
Kállay Géza: ”’In what vile part of this anatomy doth my name lodge?’: Parts of Names and Names of Parts in Shakespeare’s Romeo and Juliet”
in: Földváry, Kinga; Stróbl, Erzsébet (szerk.) Early Modern Communi(cati)ons : Studies in Early Modern English Literature and Culture
Newcastle upon Tyne, 2012, 244-261.
Kállay Géza: ”’Ezt a sötét, éji palotát el nem hagyom’: Nevek, részek és részek nevei a Romeo és Júliában”
Liget: Irodalmi És Ökológiai Folyóirat 24: 4, 2011, 60-80.
Kiss Zsuzsánna: „Sight and insight in Shakespeare’s Romeo and Juliet”
in: Dubs, Kathleen E (szerk.) Now you see it now you don’t
Piliscsaba, 2011, 96-106.
Nádasdy Ádám fordítása. Rómeó és Júlia
Budapest, 2021 [korábban kötetben: Shakespeare drámák II. Budapest, 2008]
Pikli Natália: „Pimasz Rómeók: Jack Donne és Will Shakespeare”
In: Friedrich, Judit; Gárdos, Bálint; Komáromy, Zsolt; Szlukovényi, Katalin (szerk.) Fogalmazás kérdése /A Question of Phrasing : Írások Ferencz Győző 70. születésnapjára / Writings for Győző Ferencz on His 70th Birthday
Budapest, 2024, 117-127.
Pikli Natália: „Rómeó és Júlia, amikor magyar: színpad, tanterem, könyvek és fordítások”
Bárka 29 : 6, 2021, 86-92.
Pikli Natália: „Shakespeare, karnevál, rituálé: a vágy hármasoltára (Romeo és Júlia, Szentivánéji álom, Othello)”
Filológiai Közlöny 53:3-4, 2007, 179-189.
Szele Bálint: „Szabó Lőrinc Rómeó és Júlia-átdolgozása”
Bástya: A Vörösmarty Társaság és a Kodolányi János Főiskola Antológiája 2, 2005, 195-206
TITUS ANDRONICUS
Gellért Marcell: ”Rome Remembered Dismembered: The Anatomy of Space ‘Out of Joint’ in Titus Andronicus”
in: Ruttkay, Veronika; Gárdos, Bálint; Timár, Andrea (szerk.) Ritka művészet: írások Péter Ágnes tiszteletére [Rare device: writings in honour of Ágnes Péter]
Budapest, 2011, 371-386.
Kiss Attila: „The Peacham Drawing Revisited: “Composite Reading” and the Representational Logic of the Emblematic Theater”
In: Gálla, Edit; Péri-Nagy, Zsuzsanna; Adorján, Mária (szerk.) Myth, Image, Narrative: Critical Studies
Budapest, 2024, 47-56.
Kiss Attila: ”The Skin and Film on the Ulcer: Anatomy and the Performance of the Body on the Early Modern and Postmodern Stage”
HAL – Archive ouverte en Sciences de l’Homme et de la Société, 2019 (online publikáció: https://halshs.archives-ouvertes.fr/halshs-02145017/document )
Kiss Attila: ”Demetaphorization, Anatomy, and the Semiotics of the Reformation in Early Modern Revenge Tragedy”
Studia Anglica Poznaniensia 53 : 1, 2018, 177-201.
Kiss Attila: „Élet és halál között a koramodern tragédiákban: Anatómia, prozopopoeia és a Titus Andronicus reprezentációs logikája”
in: Almási, Zsolt; Fabiny, Tibor; Pikli, Natália (szerk.) Élet és halál Shakespeare életművében: 400 éves jubileum
Budapest, 2017, 145-157.
Kiss Attila: „Hiány és protézis. A jelölés határmezsgyéi a Titus Andronicusban”
In: P, Müller Péter; Balassa, Zsófia; Görcsi, Péter; Neichl, Nóra (szerk.) Hiány, csonkítás, kihúzás, elhallgatás a drámában és a színpadon
Pécs, 2014, 41-52.
Kiss Attila: The Semiography of Wounds in Titus Andronicus
in: Kiss, Attila; Szőnyi, György Endre (szerk.) The Iconology of Gender I-II
Szeged, 2008, 251-256.
Kiss Attila: ”From Image into Word: The Semiography of Titus Andronicus”
Interfaces: Image, texte, langage, 25, 2006, 91-106.
Kiss Attila: „Róma testére gyógyszer: a sebek szemiográfiája a Titus Andronicusban”
in: Ármeán, Otília; Kürtösi, Katalin; Odorics, Ferenc; Szörényi, László (szerk.) Serta Pacifica : Tanulmányok Fried István 70. születésnapjára
Szeged, 2004, 51-61.
Minier Márta: „The ‘Contemporary Past’ in Retakes on the Roman Plays: Recontextualising Themes and Modernising Character in David Lane’s Work for Young People and for Community Promenade Performance”
in:Maria Del Sapio (szerk.) Rome in Shakespeare’s World, Edizioni di Storia e Letteratura, ‘Biblioteca di Studi Inglesi’
Róma, 2018, 221-240.
Pikli Natália: “The Crossing Point of Tears and Laughter. A Tragic Farce: Shakespeare’s Titus Andronicus”
in: Michelle, Lee (szerk.) Shakespearean Criticism. Volume 85.: Criticism of William Shakespeare’s Plays and Poetry, from the First Published Appraisals to Current Evaluations
Detroit, New York, 2004, 248-257.